A jóhiszemű és a simlis cégvezetőkön is segít az Alkotmánybíróság döntése

Nem sejtette, hogy számlagyárosnak adja el a cégét az észak-magyarországi vállalkozó, mégis őt büntették meg érte. Korábban jól futott a cége szekere, nagy élelmiszer-üzletláncok beszállítója volt, ám az egyik multi minőségi kifogásai miatt a kifizetés késett, ezért kicsúszott a lába alól a talaj, s a jó hírén is csorba esett. A vállalkozó a cég összes tartozását kifizette, majd eladta azt, és új életet kezdett egy húsipari társaságban.

Több mint egy évvel később hideg zuhanyként érte a bírósági döntés: egykori vállalkozását kényszertörléssel szüntették meg, s mivel ő az eljárást megelőző egy évben meghatározó tulajdonosa és vezetője volt, öt évig egyik pozíciót sem töltheti be máshol. Az utódja egy rakás számlát bocsátott ugyanis ki, adót azonban nem fizetett, és mérleget sem készített. Ehelyett egyszerűen felszívódott. „Ügyfelemnek komoly károkat okoz e szankció, régen rossz, hogy magyarázkodnia kell az üzletfeleinek” – indokolta Méhes Dávid ügyvéd, miért támadták meg a döntést először a Miskolci Törvényszéken, majd az Alkotmánybíróságon.

Hasonló per kapcsán kérte az AB állásfoglalását a Pécsi Ítélőtábla is, mondván, a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége. A cégtörvény idevágó passzusa ugyanis 2014. március 15-étől automatikussá teszi a kényszertörléssel megszűnő cégek vezetőinek és tulajdonosainak eltiltását, ha a vállalkozással szemben hitelezői igényt jelentettek be (kivéve, ha az érintettek kifizetik a követeléseket). Az eltiltással azokat is sújtják, akik az eljárás kezdete előtti egy évben vezetők vagy tulajdonosok voltak, függetlenül attól, hogy felróható-e nekik a cég működésképtelenné válása vagy sem. Sok tízezer embert büntethettek már meg, hiszen 2014-től mostanáig mintegy 120 ezer cég szűnt meg kényszertörléssel. A tavaly törölt reklámügynökség, a 300 Magyar Siker Zrt. esetében például rögtön tíz tisztségviselőt sújtottak így. A cégvezetők és tulajdonosok kártérítési felelősséggel is tartoznak a hitelezőknek, ami független az eltiltásuktól, viszont nem automatikus, lehetőségük van ártatlanságuk bizonyítására – hangsúlyozza Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.

Az Alkotmánybíróság most kimondta, hogy „a vezető tisztségviselő felelősségének mindenfajta vizsgálata nélküli” eltiltás alaptörvény-ellenes, aránytalanul súlyos szankció. Korlátozza az érintettek vállalkozói szabadságát, és megfosztja őket a jogorvoslati lehetőségektől, hiszen a velük szemben felállított elmarasztaló vélelem megdönthetetlen. Hasonló a büntetőjogban alkalmazott foglalkozástól eltiltáshoz, ami bizonyos bűncselekmények elkövetésének automatikus következménye. Például a „lúgos” doktor esetében is ezt alkalmazták, amikor eltiltották az orvosi hivatás gyakorlásától. Mindezek miatt az AB szerint új szabályt kell alkotni a céges tisztségviselők eltilthatóságáról.

Hogy kellő időt adjon erre, a taláros testület csak 2019-től törölte el a cégtörvény alapjogokat sértő passzusát. Ennek megfelelően elutasította a két említett beadványt, így azoknak az eltiltása is hatályban marad, akik a kedvező döntést kijárták. „Reményeink szerint a jogalkotó 2019-től megnyitja a lehetőséget, hogy azok, akik hasonló cipőben járnak, legalább a büntetésük hátralévő ideje alóli mentesítést kérhessék a bíróságtól” – bizakodik Méhes. Ha ezt nem tehetik meg, jogalkotással okozott kárra hivatkozva indítanak pert és kérnek sérelemdíjat. Akárhogy is, számolni kell azzal, hogy az AB döntésén felbuzduló sok-sok ezer eltiltott perekkel árasztja majd el a bíróságokat.

Próbálkozhatnak a valódi simlisek, a hitelezőket kijátszók is, akik a kényszertörlés elindítása előtti egy évben tudatosan adták el tartozásokkal teli, kiürített cégeiket hajléktalanoknak vagy külföldieknek, akiket aztán sosem lehet megtalálni, felelősségre vonni. A kényszertörlést eleve azért találták ki, hogy a felszámolásnál egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban meg lehessen szüntetni a működésképtelen cégeket. Főleg azokat, amelyek fantommá váltak, se székhelyük, se vezetőjük, se tulajdonosuk, csak tartozásaik – a cégtemetés valóságos iparággá vált akkoriban.

Kezdetben, 2014. március 15-éig, még mérlegelhette a bíróság a tisztségviselők felelősségét a történtekért. A Fővárosi Ítélőtábla például 2014-ben kimondta, hogy „az eltiltás elrendelése nem alkalmazható mechanikusan, hanem annak elrendelése a szankcionálandó magatartás vizsgálatát, megállapítását igényli”. Erre az indoklásra az Alkotmánybírósághoz fordulók is hivatkoztak. Egyes bíróságok még az eltiltás automatikussá tétele után is ehhez tartották magukat, azzal érvelve, hogy a jogalkotó csak a valódi felelősöket akarja büntetni, a törvényesen, kellő gondossággal eljárókat nem. A Fővárosi Ítélőtábla egyik tavalyi – az általános bírói gyakorlattal szembemenő – döntésében is leszögezte, hogy „az eltiltás szankció olyan súlyos, akár az érintett személy megélhetését is veszélyeztető jogkövetkezmény, amelynek gépies alkalmazására nem kerülhet sor”. Az eset pikantériája, hogy ez pont egy olyan perben hangzott el, amelyben a bíróság fenntartotta a számviteli kötelezettségeit permanensen elhanyagoló cégvezető eltiltását.

Cégtemetős múltjuk a kormányhoz közel álló vállalkozóknak is lehet. Például az ebből a szempontból is leleményesnek tűnő Paár Attilának, a WHB építőipari cégcsoport fő tulajdonosának, aki a minap egy Andrássy úti villát bocsátott a kormányfő veje, Tiborcz István rendelkezésére, aki felső kategóriás butikszállót akar ott kialakítani. Nemrég törölte a cégbíróság a korábban Paár, utóbb a kétes követelésekkel (köztük az egykori postabanki szennyessel) foglalkozó Boda Gábor érdekeltségében álló Boga Book Kft.-t, amit 2013-ban egy mérleget soha le nem adó szír férfi vett a nevére. Az eltiltás kizárólag őt sújtotta, mivel a kényszertörlés csak 2016-ban indult el. Kísértetiesen hasonló történt a Paár család egy másik cégével, a Mapanzió Kft.-vel – az eltiltást ezúttal egy szerb férfinak címezték. Jelenleg is kényszertörlés alatt áll a Paár és Társa Kft., ami történetesen egy könyveléssel szintén nem bíbelődő libanoni férfinál landolt. Mindhárom cég adótartozást hagyott hátra.

GYENIS ÁGNES