Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Bár tavaly év elején gond nélkül bejegyezték, immár kényszertörlés alatt a másik olyan cég is, amit kétes hátterű brazil államkötvényekkel tömött ki a tulajdonosa.
Eltiltotta a működéstől és a kényszertörlését is elrendelte a cégbíróság a második olyan cégnek is, amelynek több ezer milliárdos nagyságrendű vagyona volt, legalábbis papíron – írja az ügyet elsőként felderítő G7.hu.
A lap szerint a Donor Zrt. kényszertörlése két hónappal testvércége, a Brasil Zrt. ügyében hozott hasonló lépés után történt meg, és az indok is hasonló volt:
A társaságnak több mint egy éve nincs bankszámlája.
A történet, hogy 13,5 ezer milliárd forintos eszközállománnyal – a Mol Nyrt. eszközértékének közel háromszorosa – bíró cégekkel rendelkezne egy magyar vállalkozó, első látásra is túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. A cégek tőkeemelésének fedezetéül szolgáló állítólagos brazil államkötvények valódisága pedig egészen biztosan megkérdőjelezhető. Ezt aztán a cégbíróság is észlelte, amely tavaly év végén már törölte a mesés tőkeemeléseket.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük – ismeri el Nyikos László felügyelőbizottsági tag.
Sikerült megállapodniuk a találkozó helyszínéről is.