Jövőre nehéz lenne növekedést tervezni, a költségvetés hiányát tovább duzzasztja az extra gázvásárlás, az infláció húsz százalék körül tetőzik, a magyar gazdaság felettébb sérülékeny – ismerte el Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdászok idei vándorgyűlésén.
A piaci várakozásoknak megfelelő mértékben, 75 bázisponttal emelte az irányadó dollárkamatot szerdán az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve.
Nagyjából 70 milliárd forintos veszteséget jelent az intézkedés meghosszabbítása a bankszektornak a szakmai szövetség számításai szerint.
Inkább csak riogatás, hogy 70 millió forintot követelhetnek azoktól, akiknek nem születik meg annyi gyerekük, amennyit vállaltak a támogatásért cserébe. Ám az biztos, hogy a mostanihoz hasonló kiszámíthatatlan kamatingadozás hosszú távon megjósolhatatlan mértékű terheket róhat az érintettekre.
330 ezren fizetik még mindig a kamatstop meghirdetésekor érvényes törlesztőrészletet, számukra lehet kimondottan rossz a helyzet akkor, ha az év végétől már az új kamatok szerint kell számolni.
Az elmúlt fél évben a jegybanki kamatemelések jelentősen feltornázták a lakáshitelek árát: az új kölcsönöknél 30 százalékkal nőttek a törlesztőrészletek. A Bank360.hu kalkulációi alapján egy 20 millió forintos lakáshitel csaknem 10 millió forinttal többe kerül most, mint februárban.
Legutóbb csütörtökön volt kamatemelés, a forint azonban újra gyengélkedik.
200 bázispontot emelt a jegybank az egyhetes betéti tender kamatán, hogy mentse a menthetőt. Az első piaci reakciók alapján úgy tűnik, nem sikerült megnyugtatni a befektetőket.
Hiába drágultak májusban már jól láthatóan a hitelek, a legnépszerűbb kölcsönökből több fogyott. A lakáscélú szerződéseknél a zöldhitel-roham még nagyon meglátszik a számokon, a babaváróban és a személyi kölcsönben inkább a kereslet stabilizálódásáról lehet beszélni az elmúlt hónapokban.
Egy év alatt csaknem 7 százalékkal emelkedett a jegybanki alapkamat, és ez nem csupán a hiteleket drágította meg alaposan. Több fizetnivalót ugyanis az alapkamat értékéhez képest határoznak meg. A Bank360.hu összegyűjtötte, miért kell most sokkal többet fizetnünk.
Július elsején lép életbe a két és félszeres drágulás, de ezt nem igazán verték nagydobra.
Kamatcsökkentést hirdettek lakáshiteleikre a kormánykedvenc üzletemberekhez köthető Magyar Bankholding tagjai, holott a piaci trend éppen ellentétes ezzel. A jó ajánlatok a gazdagoknak szólnak.
Megközelítette a 7 százalékot a babaváró hitel június elején közzétett referenciakamata, ami több mint egy százalékpontos emelkedést jelent az előző hónaphoz képest. Így még a rendeletmódosításból fakadó alacsonyabb büntetőkamat ellenére is jelentősen nagyobb büntetésre számíthatnak a feltételeket nem teljesítő igénylők, mint a program során eddig bármikor – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
Addig kell a kamatokat emelni, amíg az szükséges, hogy az inflációs célt fenntartható módon el tudjuk érni – mondta Virág Barnabás az alapkamat-emelés után.
Már a harmadik hullámban emelték a hiteleik kamatát a bankok májusban. Ezzel még az MNB korábbi kamatemeléseinek hatása épült be a kölcsönfeltételekbe, de egy hét múlva újabb döntést hoz a monetáris tanács.
Ha nem is lihegnek még az infláció nyakába, messziről legalább már elkezdték követni a száguldó inflációt a betétek kamatai, amitől a lakosság is kedvet kapott valamelyest újra lekötni a pénzét. Ezzel egyelőre csak azt érik el a betétesek, hogy a bankban tartott pénzük nem veszít jobban az értékéből, mint eddig. A forintbetétek túlnyomó része azonban továbbra is szinte kamat nélkül értéktelenedik el egyre jobban a bankokban.
A világ nagy központi bankjai az infláció gyorsulása ellenére csak vonakodva, talán késlekedve szánták rá magukat kamatemelésre. Négy évtizede a Fed híres elnöke, Paul Volcker még húsz százalék fölé vitt kamattal törte le a 15 százalékos drágulást, igaz, recesszió lett a vége. Mire jó akkor a jegybanki politika meghatározó eszköze? Világmagyarázat Surányi György, Király Júlia és Csaba László közreműködésével.
