Bár a határon túli magyarok népszavazásokon és országgyűlési választásokon voksolhatnak, az Ukrajna EU-tagságáról tartott „véleménynyilvánító” „szavazáson” nem osztanak nekik „szavazólapot”.
Halogatják a megállapodást a műanyagok visszaszorításáról az ENSZ tagállamai, miközben egyre inkább átjárják környezetünket, sőt már szervezetünket is a mikroműanyagok. Sokszor meglepően nagy koncentrációban jelennek meg hazai vizeinkben, a szakértők aprólékosabb szennyvíztisztítást, nagyobb odafigyelést és egységes mérést szorgalmaznak, ami még a jövő zenéje. Addig maradnak a folyótakarítási akciók, amelyekből minden korábbinál többet szerveztek tavaly. Mind a műanyaggyártásnál, mind a folyótakarításnál kulcskérdés, hogy a forrásnál kellene kezdeni a munkát.
Augusztus vége óta nem jár állami lakhatási támogatás több ezer kárpátaljai menekültnek. Vannak, akik alkalmi munkából ki tudják termelni a lakbért, másoknak a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is finanszírozza a lakhatást, de rengetegen tűnnek el nyomtalanul a rendszerből, és olyanokról is hallani, akik arra kényszerültek, hogy visszatérjenek Kárpátaljára. Az utóbbi négy hónapban több érintett családdal és szállásadóval maradtunk kapcsolatban, hogy megtudjuk, hogyan élnek túl. Három helyszín, három különböző sors.
Orbán Viktor eszközként használja az ukrajnai magyar kisebbséget, jelenti ki a Kurier kárpátaljai beszámolója. Járhat-e jelentős következményekkel az orosz vegyvédelmi erők parancsnokának meggyilkolása, teszi fel a kérdést Max Boot a Washington Postban. A brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese arra figyelmeztet a Daily Telegraphban, hogy megbukhat az iráni rendszer, ám azzal a térség csöbörből vödörbe jutna. Ukrajna segített megbuktatni a szír rendszert, mert lekötötte az orosz erőket, írja a Wall Street Journalban az ukrán elnöki hivatal vezetője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az ukrán légierő a legtöbb rakétát hatástalanította, az eddigi hírek szerint halálos áldozatot nem követelt a támadás. Az áramellátás több helyen akadozik Ukrajnában.
Augusztus 21. óta a Kárpátaljáról érkezett menekülteknek nem biztosít lakhatási támogatást az állam. Folyamatosan érkeznek a hírek a menekültek kiköltöztetéséről országszerte. Központi támogatás és akarat hiányában közel 3000 ember kerülhet utcára. Helyenként sikerül átmeneti szálláshelyet biztosítani számukra, de ez hosszú távon nem oldja meg a problémát.
Családonként havi 160 ezer forint pluszrezsit kellene a kárpátaljai menekülteknek azokért a szállásokért fizetniük, amit eddig ingyen kaptak. A múlt heti, Kocson kialakult helyzet után most Tatán tettek utcára családokat.
Egy múlt heti kormányrendelet szerint ezentúl csak azok lesznek jogosultak elszállásolásra, akik a háború által közvetlenül sújtott területekről érkeznek. A Helsinki Bizottság szerint a változtatás könyörtelen, így vissza kell vonni.