Az uniós külügyminiszterek tanácskozását így foglalta össze a magyar tárcavezető:

Szélsőségesen háború- és Ukrajna-párti gyűlésen vettem részt Brüsszelben, ahol elvakultan forszírozzák a háború folytatását és Ukrajna szinte azonnali csatlakozását az EU-hoz.

Szijjártó két „botrányos esetre” hívta fel a figyelmet. Az egyik a külügyi főképviselő azon javaslata, mely szerint az Európai Bizottság újabb 20-40 milliárd eurót indítványoz ukrajnai fegyverszállításokra, de „Magyarország ezt nem támogatja, Magyarországnak nem érdeke a fegyverszállítások fenntartása és a háború folytatása”, kommentálta Szijjártó, aki szerint most vagyunk a legközelebb a békéhez, ezért a magyar kormány minden támogatást megad az USA–orosz-tárgyalásoknak.

Brüsszel és a tagállamok egy olyan irány mellett döntöttek, amely tönkrevágja Európa gazdaságát és biztonságát

– fogalmazott a külügyminiszter, aki szerint Brüsszel „teljes mértékben kezd elszigetelődni”, mert a világ többi része békét akar.

A másik, Szijjártó által botrányosnak nevezett példa az ukrán külügyminiszter felszólalásához kapcsolódott. A magyar külügyminiszter amiatt panaszkodott, hogy az ukránok mindig csak kérnek, sőt, követelnek, és nem szokták megköszönni a segítséget. Ráadásul Andrij Szibiha „mesterséges problémának” nevezte a kárpátaljai magyar nemzeti közösségek ügyét. Szijjártó azt is kifogásolta, hogy egyes külügyminiszterek odáig mentek, hogy megkérdőjelezték a magyar kormány jogát, hogy megítélje a kárpátaljai kisebbségek jogait. Mint kiderült, a német és az osztrák külügyminiszterről volt szó, akik szerint nem a magyar kormánynak, hanem az Európai Bizottságnak kell erről állást foglalnia.

Szijjártó azonban leszögezte, hogy amíg vissza nem kapják a kárpátaljai magyarok az elvett kisebbségi jogokat, addig szó sem lehet semmiféle előrelépésről az ukrán csatlakozási tárgyalásokban, és majd a magyarok fogják ezt a kérdést eldönteni a véleménykérő népszavazáson.

Az EU–USA-kapcsolatok terén a külügyminiszter a tanácskozáson kifejtette, hogy ő hálás azért, mert Donald Trump elzárta a nemzetközi támogatásokat finanszírozó USAID csapjait, de beismerte, hogy ez ügyben

törpe kisebbségben vagyunk.

Az EU–USA-vámháború kapcsán pedig azt javasolta, hogy ahelyett, hogy az Európai Unió – válaszul az amerikai vámokra – viszontvámokat vet ki, csökkenteni kellene az EU-ba érkező amerikai autókra kivetett vámot.

A magyar külügyminiszterrel párhuzamosan tartott sajtótájékoztatót az EU-külügy főképviselője, Kaja Kallas, aki azt mondta, hogy

Ukrajnával kapcsolatban széles körű politikai támogatottság övezi a 40 milliárdos védelmi kezdeményezést.

Hozzátette, hogy a vita most a részletekkel kapcsolatban zajlik, de gyors előrelépést ígért. A béketárgyalásokkal összefüggésben úgy fogalmazott, hogy

Oroszország térfelén van a labda, mint most azt látjuk, hogy Oroszország nem igazán akar békét. És ami az asztal általános vélemény volt, az az, hogy Oroszországban nem lehet igazán megbízni.