A hétköznapokban kevéssé szembetűnő, de a kávé feldolgozásában, kereskedelmében, valamint az ital elkészítésében is komoly technológiai fejlődés zajlik. A hangsúly a gyorsaságon és a reprodukálható minőségen van.
Napi két eszpresszó hatásosságát sikerült egy véletlen teszttel alátámasztani: egy 11 éves francia kisfiú ritka, örökletes, gyógyíthatatlan betegségének, a diszkinéziának a tüneteit szüntette meg a kávé.
Bár az elhasznált kávékapszulák után keletkező hulladék nem kevés, egy új kutatás szerint ez a fajta kávéfogyasztás még mindig kevésbé ártalmas a környezetre, mint az alternatív kávéfőzési módszerek.
Mi lenne, ha legalább ilyenkor, advent idején nem csupán beugranánk valahova egy kávéra, rohannánk tovább egy termopoharas teával, kapnánk le a közértben a polcról egy flakonos kakaót?
Hamar megteszi második lépését is Olaszországban a Starbucks, de egyelőre marad a kockázatmentes terepen: még mindig a külföldiekre alapoz Itáliában.
Nem egyből ébredés után, bő 3-4 órával azután tanácsos csak elkortyolni a reggeli kávét, így ugyanis kevésbé leszünk fáradtak és lassúak – mondja egy ismert dietetikus.
Egy új kutatás szerint minél több kávét iszunk, annál jobban csökken az idő előtti halálozás esélye – lényegében függetlenül attól, hogy mennyit iszunk, és hogy rendes vagy koffeinmentes kávét iszunk-e.
Ha van 15-20 percünk napközben arra, hogy feltöltődjünk, akkor a kutatók azt javasolják: előbb igyunk meg egy kávét, majd dőljünk le egy rövid szunyára. Hülyeségnek hangzik? Pedig ez a módszer hatékonyabb, mint a kávészünet és a szundítás külön-külön.
Aki kávézik, annál csökken a szív- és érrendszeri, rák-, légzőszervi, vese- és cukorbetegség miatti halálozás rizikója – mutattak rá egy nagyszabású tanulmányban.
Bayer Zsolt első haragjában könnyeket, taknyot és vért ígért a parlamenti bizottsági ülést demonstrációval megzavaró civileknek, az ország másik fele pedig hasonlókat kívánt a Fidesz alaptagjának, a polgári oldal államilag kitüntetett, a Médiatanács által pedig már megrótt Bayer bocsánatot kért, és elfogadta a TASZ meghívását egy kávéra - és mellesleg meghívta Gulyás Mártont és még sok más, szerinte szintén vitatható kijelentéseket tevő közéleti szereplőket. A lassan össznépi kávézásról mi sem maradhattunk le - így szájkaratéztak ellenlábasok Szél Bernadett-től Gulyás Mártonon át Bayer Zsoltig és Jurák Katáig!
Igaz, hogy a kávé hizlal? Ráadásul altatóként is hatásos? A dohányosoknak tényleg több kell belőle? Sokunk kedvenc italáról jó néhány meglepő dolgot derítettünk ki.
A munkahelyen olykor nem jut idő elmosni a kávéscsészéket. Kell-e aggódnunk emiatt? Egy szakértő szerint semmi bajunk nem lesz ettől, és még egy előnye is van.
Az utóbbi évek kávémanufaktúra-forradalma lecsengőben van: a mainstream fogyasztó lassan, de biztosan halad George Clooney nyomában a kapszulás kávék felé. Ennek ellenére jó néhány kézműves pörkölő talált megfelelő üzleti modellt ahhoz, hogy kiemelkedő minőségű kávéival helytálljon a piacon.
Ezer éve egy kecskepásztor találta meg, alig ötszáz év múlva pedig már komoly szabályokkal folyt kereskedelme, hogy mára a világ legfontosabb itala legyen. De mi történt pontosan közben? Hogyan lett a furcsa vörös bogyóból trükkökkel megszerzett kereskedelmi kincs, ma pedig már irodai értékként tisztelt kapszula? Elmeséljük.
A budapesti Four Seasons Hotel éttermében tárgyalt kedden délelőtt Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester Bitay Mártonnal, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkárával – vették észre a Népszabadság tudósítói. A lap próbálta megtudni, miről egyeztettek, de mindkét oldalon hárítottak. Az MSZP is kíváncsi a tárgyalás részleteire.
A kávé jobban frissít? A tea egészségesebb? Melyik italtól lesznek csúnyák a fogak? Ilyen kérdésekre ad választ a két ital tudományos összevetése.
Több százezer ember évtizedekig tartó megfigyeléséből kiderült, hogy a rendszeres kavézás lényegesen csökkenti a halálozás kockázatát, ráadásul egyetlen rossz szokás kerülésével még sokkal jobbak az esélyeink.
Napi legalább négy csésze kávé elfogyasztása csökkentheti a vastagbélrák kiújulásának kockázatát – derült ki az amerikai Dana-Farber Rákintézet nagyszabású tanulmányából.
Nem kell feltétlenül borsznobnak vagy sommeliernek lenni, hogy baráti társaságban végigkóstoljunk féltucat palack bort, és képesek legyünk beazonosítani egy vörösborban bizonyos gyümölcsöket, vagy azt, hogy mennyire savas, telített és így tovább. Próbálja ugyanezt megcsinálni valaki kávékkal, és garantáltan úgy fognak rá tekinteni, mint egy csodabogárra. Pedig a kávékóstolás, vagy a cupping nemcsak egyre többek munkájához tartozik, de kinyitja a világot a hétköznapi kávékedvelők előtt is.
A kávéfogyasztás globálisan erősödik, a legdinamikusabb szegmense pedig a kapszulás kávék piaca, ahol a növekedés minden más területet felülmúl. A kávé jövője kapszulába lenne zárva?
