#kényszermunka
















"Amikor az ember nem eszik három-négy napot, akkor elgondolkozik" - Csicskák között Békésben (videó)

Nem lehet éles határvonalat húzni, hogy mikortól számít kizsákmányolásnak egy ember dolgoztatása. Ez, illetve az érintettek labilitása is nehezíti a csicskáztatás felderítését, pedig modernkori rabszolgák szép számmal lehetnek Magyarországon. Szarvason, az Ótemplomi Szeretetszolgálat otthonában jártunk, ahol már évtizedek óta próbálnak segítséget nyújtani a kiszolgáltatottaknak.


Tudhatjuk-e biztosan, hogy a ruhánk nem kényszermunkával készült?

Az ujgur kényszermunka miatt az USA már minden, a kínai Hszincsiang régióból érkező termék importját betiltaná, Olaszországban ezer eurós luxustáskákról derült ki, hogy kizsákmányolt emberek gyártják. De mit tehet egy átlagos vásárló, ha nem akar olyan ruhadarabot, amely kényszermunka révén került a polcokra vagy az internetes kosarába?




Már a napelemet sem lehet fenntarthatónak nevezni?

Növényfajokat a kihalás szélére sodró elektromobilitás, kényszermunkával gyártott napelem vagy ruhadarab: nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a klímaváltozás káros hatásait fékezni hivatott megoldások, technológiák minden esetben, minden szempontból fenntarthatóak.