#kényszermunka

Kényszermunka, környezetszennyezés: bíróság előtt fognak felelni a divatcégek?

Törvényben igyekszik elejét venni a német kormány annak, hogy a világ másik végéről származó termékek gyártásához a kényszermunka vagy a környezetvédelmi normák megsértése kötődjön. A probléma nem új: az európai divatmárkák előszeretettel szervezik ki a gyártást olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelemre vonatkozó szabályozások, olcsó és kizsákmányolható a munkaerő. Ennek vélhetően akkor lehet csak vége, ha az Európai Unió jogszabályba iktatja, hogy bármilyen környezeti vagy emberi jogi sérelemért a márkák felelnek, mégpedig a bíróság előtt. A fogyasztók ugyanis addig tiltakoznak a kényszermunka ellen, amíg meg nem kezdődik a leárazás.















Precedensszámba megy: jogerősen elítéltek egy gazdát kényszermunka bűntettéért

Másodfokon két év felfüggesztett fogházat kapott a csanádpalotai gazda, akit még öt évvel ezelőtt jelentettek fel azzal, hogy embereket rabszolgaként dolgoztat. A per kimenetele ellenére a sértettek többsége ma is a most elítélt férfi tanyáján él. Más ügyek is azt mutatják, hogy ezek az emberek kényszerhelyzetükből nemigen tudnak kilépni, ezért a hasonló esetek eleve nagyon ritkán jutnak el a bíróságig.





Így szipolyoznak ki észak-koreai kényszermunkásokat az EU-ban

Európai vállalkozások is kölcsönöznek észak-koreai munkaerőt, pedig a Kim Dzsong Un vezette diktatúrával szemben szigorú gazdasági szankciók vannak érvényben. Észak-Koreának ugyanakkor mindenáron kell a deviza a túléléshez, és van olyan európai cég, amely az olcsó munkaerőért cserébe nem nagyon figyel oda a kikölcsönzött dolgozók munkakörülményeire. Két német oknyomozó csapat története.