Növényfajokat a kihalás szélére sodró elektromobilitás, kényszermunkával gyártott napelem vagy ruhadarab: nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a klímaváltozás káros hatásait fékezni hivatott megoldások, technológiák minden esetben, minden szempontból fenntarthatóak.
Törvényben igyekszik elejét venni a német kormány annak, hogy a világ másik végéről származó termékek gyártásához a kényszermunka vagy a környezetvédelmi normák megsértése kötődjön. A probléma nem új: az európai divatmárkák előszeretettel szervezik ki a gyártást olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelemre vonatkozó szabályozások, olcsó és kizsákmányolható a munkaerő. Ennek vélhetően akkor lehet csak vége, ha az Európai Unió jogszabályba iktatja, hogy bármilyen környezeti vagy emberi jogi sérelemért a márkák felelnek, mégpedig a bíróság előtt. A fogyasztók ugyanis addig tiltakoznak a kényszermunka ellen, amíg meg nem kezdődik a leárazás.
A gyanú szerint a 39 éves férfi társaival egy fiatal lányt futtatott, szállásért és ételért cserébe.
A Tech Transparency Project legfrissebb jelentése szerint az ujgurok vagy „vállalják” a kényszermunkát az Apple-nek beszállító Lens Technology gyárában, vagy átnevelő táborokba zárják őket.
Nem engednék az országba azokat az árucikkeket, amik a kínai munkatáborokhoz köthetőek – közölte az amerikai vám- és határvédelmi hivatal megbízottja.
Demeter Márta azt akarta megtudni, hogy vettünk-e ujgur kényszermunkásokkal gyártatott maszkokat, kapott egy semmire sem jó választ.
Minden ötödik pamut ruhadarab kötődik az ujgur kényszermunkához.
Az üzenetet egy palackba rejtették, amit pedig az állomás falába.
Az Australian Strategic Policy Institute kutatóközpont szerint a kínai kormány mintegy 80 ezer, kisebbséghez tartozó embert dolgoztat kényszermunkára utaló körülmények között 27 kínai gyárban, amelyek a világ legnagyobb cégeinek termelnek.
Emberkereskedelem gyanúja miatt folytatnak nyomozást egy 21 éves salgótarjáni férfi ellen. A több embert kényszermunkán dolgoztató gyanúsítottat a bíróság letartóztatta.
A náci rezsim nyertese volt a Reimann család, amely most kényszermunkásoknak, holokauszttúlélőknek, illetve közvetlen leszármazottaiknak szeretne kártérítést fizetni.
Történelemhamisítás, elhallgatás, hazugságok: így emlékezünk mi.
A modern mikroprocesszorokat használók járhatnak pórul azzal, hogy Dél-Korea és Japán ismét összeveszett a második világháborús sérelmeken.
A "farmot" egy ukrán pár működtette. A hatóságok közel száz embert szabadítottak ki a rabszolgatartók karmai közül.
A helyzetet bemutató új jelentés szerint ráadásul egyértelmű, hogy az állam kényszeríti az embereket ilyen sorsra. A gyerekeknek sem kegyelmeznek.
Másodfokon két év felfüggesztett fogházat kapott a csanádpalotai gazda, akit még öt évvel ezelőtt jelentettek fel azzal, hogy embereket rabszolgaként dolgoztat. A per kimenetele ellenére a sértettek többsége ma is a most elítélt férfi tanyáján él. Más ügyek is azt mutatják, hogy ezek az emberek kényszerhelyzetükből nemigen tudnak kilépni, ezért a hasonló esetek eleve nagyon ritkán jutnak el a bíróságig.
Észak-Korea szabadon engedett egy amerikai egyetemi hallgatót, akit 15 év kényszermunkára ítéltek korábban államellenes bűncselekményre hivatkozva. A 22 éves Otto Warmbier már úton van az Egyesült Államok felé – jelentette be közleményben Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kedden. A fiatalember a hírek szerint kómában van.
Két lépésben növelik azok nyugdíját, akiket kényszermunkára hurcoltak el annak idején a Szovjetunióba.
Indiában a rendőrség szabadított ki 10 gyermeket egy cipőtalpakat gyártó üzemből, ahol fogva tartották és munkára kényszerítették őket. A fiatalokat állítólag emberkereskedők adták el a gyárnak.
Európai vállalkozások is kölcsönöznek észak-koreai munkaerőt, pedig a Kim Dzsong Un vezette diktatúrával szemben szigorú gazdasági szankciók vannak érvényben. Észak-Koreának ugyanakkor mindenáron kell a deviza a túléléshez, és van olyan európai cég, amely az olcsó munkaerőért cserébe nem nagyon figyel oda a kikölcsönzött dolgozók munkakörülményeire. Két német oknyomozó csapat története.
