Napjainkban rendkívül gyakran kerülnek be a hírekbe állatfajok abból a szomorú apropóból, hogy úgy tűnik, kihaltak. Ebben általában jelentős szerep jut az emberi tevékenységnek, a természet – különösen az erdők – pusztításának, de más tényezők is közrejátszhatnak.
Kis híján hasonló sorsra jutottak a takahe madarak is, melyek Új-Zélandon őshonosak, és éltek ott az ősidők óta, míg az európai telepesek fel nem bukkantak a térségben – az általuk behurcolt, nem őshonos fajok (macskák, görények, patkányok) pedig gyakorlatilag kipusztították az ősidők óta ott élő madárfajt.
A folyamat mélypontja 1898-ban volt, amikor már annyira alacsony volt az egyedszám, hogy kihaltnak nyilvánították az egyébként röpképtelen madarat – és csak 50 évvel később, 1948-ban bukkantak egy kisebb populációra.
Szerencsére a felfedezést követően nem csak örültek a szakemberek annak, hogy újra felbukkant a faj: konkrét erőfeszítéseket is tettek a megmentéséért, és azért, hogy az egyedszám újra növekedjen.
Eleinte a kutatók és a természetvédők arra fókuszáltak, hogy begyűjtsék és mesterséges körülmények között kikeltessék a takahe-tojásokat – hogy így védjék őket a ragadozóktól. Miután kikeltek, nagyon óvatosan etették őket, még arra is ügyeltek, hogy e közben imitálják a valódi madarakat. Ehhez egy első olvasásra vicces módszerhez folyamodtak: zoknibábokhoz.
A siker nem maradt el, a madárpopuláció gyorsan növekedni kezdett, mára már csaknem 500 állat él Új-Zélandon, és a természetvédők továbbra is dolgoznak ezen szám növelésén. Egyúttal lépéseket tettek annak érdekében is, hogy visszaszorítsák a – nem őshonos – ragadozókat a madarak élőhelyeinél, mely elengedhetetlen lépés a takahe megmentése érdekében.
Egyes becslések szerint még több évtizeddel az utolsó, hivatalosan megfigyelt példány után is életben lehetett néhány egyed a tasmán tigrisből, bár az idő múlásával ennek már egyre kisebb lett a valószínűsége.
Legutóbb 18 madarat engedtek szabadon, és további ilyen akciókat terveznek a jövőben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.