Napjainkban rendkívül gyakran kerülnek be a hírekbe állatfajok abból a szomorú apropóból, hogy úgy tűnik, kihaltak. Ebben általában jelentős szerep jut az emberi tevékenységnek, a természet – különösen az erdők – pusztításának, de más tényezők is közrejátszhatnak.

Kis híján hasonló sorsra jutottak a takahe madarak is, melyek Új-Zélandon őshonosak, és éltek ott az ősidők óta, míg az európai telepesek fel nem bukkantak a térségben – az általuk behurcolt, nem őshonos fajok (macskák, görények, patkányok) pedig gyakorlatilag kipusztították az ősidők óta ott élő madárfajt.

A folyamat mélypontja 1898-ban volt, amikor már annyira alacsony volt az egyedszám, hogy kihaltnak nyilvánították az egyébként röpképtelen madarat – és csak 50 évvel később, 1948-ban bukkantak egy kisebb populációra.

Lovely to see this handsome new takahē couple join @Wellington_NZ predator free bird sanctuary @ZEALANDIA. 3 yr old Waitaa and 6 yr old male Bendigo join takahē Neo and Orbell at the sanctuary, after arriving by air from the Burwood Takahē Breeding Centre in @TeAnauNZ @docgovtnz pic.twitter.com/ODbjdsQPfR

— Wendy Hinton (@HintonWendyNZ) August 29, 2023

Szerencsére a felfedezést követően nem csak örültek a szakemberek annak, hogy újra felbukkant a faj: konkrét erőfeszítéseket is tettek a megmentéséért, és azért, hogy az egyedszám újra növekedjen.

Eleinte a kutatók és a természetvédők arra fókuszáltak, hogy begyűjtsék és mesterséges körülmények között kikeltessék a takahe-tojásokat – hogy így védjék őket a ragadozóktól. Miután kikeltek, nagyon óvatosan etették őket, még arra is ügyeltek, hogy e közben imitálják a valódi madarakat. Ehhez egy első olvasásra vicces módszerhez folyamodtak: zoknibábokhoz.

A siker nem maradt el, a madárpopuláció gyorsan növekedni kezdett, mára már csaknem 500 állat él Új-Zélandon, és a természetvédők továbbra is dolgoznak ezen szám növelésén. Egyúttal lépéseket tettek annak érdekében is, hogy visszaszorítsák a – nem őshonos – ragadozókat a madarak élőhelyeinél, mely elengedhetetlen lépés a takahe megmentése érdekében.

Mikor biztos, hogy kihalt egy állat? Most épp egy 30 éves tévedésre derült fény

Egyes becslések szerint még több évtizeddel az utolsó, hivatalosan megfigyelt példány után is életben lehetett néhány egyed a tasmán tigrisből, bár az idő múlásával ennek már egyre kisebb lett a valószínűsége.

Legutóbb 18 madarat engedtek szabadon, és további ilyen akciókat terveznek a jövőben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.