Egy nemzetközi tudóscsoport szerint a Föld helyett a Holdon kellene tárolni az állatok és növények örökítőanyagát, mert ott kevésbé lenne kitéve az ember pusztító tevékenységének.
Nem telik el úgy nap, hogy ne lehetne egy kihalófélben lévő állatfajról hallani. Az emberi tevékenység miatt rengeteg élőlény élőhelye pusztult már el a Földön, a globális felmelegedés pedig jelentős mértékben járulhat hozzá ahhoz, hogy bekövetkezzen a bolygón a hatodik tömeges kihalási hullám. A kutatók éppen ezért igyekeznek minél több DNS-t begyűjteni az utókor számára, hogy ha tényleg bekövetkezik a katasztrófa, akkor később újra fel lehessen támasztani a kihalt állatokat.
Egy nemzetközi tudóscsoport most egy egészen extrém ötlettel állt elő a fajok megmentését illetően. Mivel a DNS-t valahol tárolni is kell, és ehhez rendkívüli hideg szükséges, így a mintákat nem a Földön, hanem a Holdon tárolnák a jövőben – vagyis egyfajta Noé bárkáját építenének meg az égitesten.
Mary Hagedorn biológus, a csapat tagja szerint sokkal több értelme lenne a Holdon tárolni a DNS-t, mint a Földön, ott ugyanis kevésbé lenne kitéve az emberi tevékenység pusztító hatásának – háborúk, energiaválság, klímakatasztrófa –, ráadásul az alacsony hőmérséklet is biztosított. Az elképzeléssel kapcsolatos tanulmány a BioScience-ben jelent meg.
A szakemberek szerint egy ilyen biotárolóba nemcsak az állatok DNS-ét, de a növényekét is el lehetne raktározni. Ennek köszönhetően a távoli jövőben egy új bolygón, vagy akár a Földön is újra meg lehetne teremteni a most ismert állat- és növénykultúrát – írja a Gizmodo.
A kutatók elismerték, hogy van még néhány tényező, ami miatt nem látni tisztán a projekt sikerességét. Ilyen például az, hogy a Holdon sokkal erősebb sugárzásnak lenne kitéve a DNS, mint a Földön, és az sem ismert, hogy hosszú távon milyen hatással lenne rá a mikrogravitáció.
A tároló megépítése évtizedeket venne igénybe, és nagyon komoly nemzetközi összefogásra lenne szükség hozzá. Arról nem is beszélve, hogy minden bizonnyal rendkívül drága lenne az elkészítése: bár árról nem beszéltek a kutatók, egy egytől ötig tartó skálán – ahol az öt a legmagasabb ár – biztosan ötös lenne, ugyanakkor a fenntartási költsége kettes, ami a Földön eléri az ötöst. Vagyis hosszú távon behozná a rá fordított pénzt, a kérdés csak az, hogy mikor.
A tudósok jelenleg a Spitzbergákon található Nemzetközi Magbunkerben próbálják megmenteni az utókor számára a különböző növényeket. Eddig mintegy 1,3 millió tonna minta gyűlt ott össze.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Mi köze van Diana hercegnőnek a világ aknáihoz? Miért nem gyilkolásra tervezik az aknát? Miben kamuznak a háborús filmek? Interjú egy konfliktuszónákban dolgozó magyar aknamentesítővel, Andrássy Zitával.
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
Most még a lakásbiztosítások szinte minden viharkárt fedeznek, de könnyen lehet, hogy ez néhány év múlva már nem lesz így.
Az anyagi kár pedig jelentős.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
A Katona József Színház következő igazgatója szerint hiába támadják majd a mássága miatt.
