Kínában készítettek egy kábelvágót, csakhogy nem olyan mindennapos eszközt, amely sok háztartásban megtalálható. Ez a szerszám azoknál jóval nagyobb, és képes akár a mélytengeri kábeleket is átvágni.
700 ezer fogoly dolgozott csaknem négy évtizedig, és ez nem a nagy fal – Magyarországra jöttek a nyolcezer fősre becsült terrakotta hadsereg előőrsei Kínából, de ezer év történelme is megismerhető a Szépművészeti Múzeum múlt héten nyílt kiállításán. Még a nagy falról is kitekinthetünk a hunokra.
A Tajvan melletti kiállással rég látott feszültséget keltett Kínával Takaicsi Szanae japán kormányfő, aki az ügyben élvezi honfitársai támogatását.
A BYD távközlési és hálózati berendezések összeszerelését végző elektronikai üzeménél a bevétel több mint harmadával csökkent, a környezetvédelmi szempontból rizikós készletek háromnegyede eltűnt, és a dolgozók száma is megcsappant.
Fogy a homok a világon (elsősorban az urbanizáció, azaz az építkezések miatt), és még ha ez első pillanatra nem is tűnik olyan súlyosnak, mint az édesvíz hiánya, komoly következményei lehetnek a bolygó egészére, és így az emberekre nézve. Kínában viszont megtalálták a megoldást: a mesterséges homokot.
A világszerte őszintén tisztelt XIV. dalai láma szerint reinkarnált utódja akár nő, sőt több ember is lehet. Ahogy a múltban többször geopolitikai jelentőséggel bírt az utód kiválasztása, most is.
Bár Donald Trump a keresztények elleni támadásokra hivatkozva mérne csapást Nigériára, a jelek szerint sokkal inkább Kína orra alá törne borsot egy esetleges beavatkozással. Peking óriási összegeket fektetett be az országban, amit igyekszik megvédeni, míg az Egyesült Államok katonai erővel jelenne meg a térségben. A nagyhatalmi rivalizálás vesztese Nigéria lehet.
Kínai mérnökök egy több ezer éve használt anyaghoz, a luffához nyúltak vissza, hogy elrejtsék vadászgépeiket az ellenséges radarok elől.
Az emberiség történetében a legnagyobbak közé tartozó földmunkálatokkal épülő hatalmas tibeti duzzasztórendszert Kína a zöldenergia-termelés sarokkövének tekinti, egyben veszélyes stratégiai fegyverré alakítja a vízkészletek ellenőrzését Dél-Ázsiában.
Jelenleg német tulajdonban van.
A Sencsou–22 küldetés űrhajója az eredetileg tervezett indításnál fél évvel korábban indult útnak a Tiangong űrállomásra, így az ott lévő űrhajósokat most már képesek evakuálni, ha beütne a baj.
Kínai mérnökök olyan elképzelést vázoltak fel, amely szerint 935 zavaróberendezéssel vágnák el Tajvant a műholdas internettől.
A hadiipar megváltásként várt felpörgése legkorábban jövőre indulhat, Németország továbbra is be van ragadva a mocsárba. A rendszerszintű problémákra jó másfél évtizedes késéssel novemberben érkezett meg a kormányzati reakció, de a valóban jelentős reformcsomagnak még át kell mennie a parlamenten is.
Az amerikai elnök viszonozta a meghívást, és „rendkívül erősnek” nevezte az amerikai–kínai kapcsolatokat.
A klímaváltozásnak köszönhetően megnyíltak Kína előtt Oroszország északi felségvizei, ami áldás a kereskedelemre és csapás a környezetre.
Az amerikai hatóság egy darabig csak megfigyelte, majd egy ponton le is csapott arra a hálózatra, amelynek tagjai tiltott hardvereket szállítottak le Kínának.
Külföldi beruházásoknál kötelezően előírnák a helyi munkaerő alkalmazását, és bizonyos ágazatokban a technológiai tudás átadását is.
Tajvan kérdése ismét gyújtópontként fenyeget Kína és Japán amúgy is kényes viszonyában. Kemény szavak hangzanak el mindkét oldalról potenciális háborús helyzetről, legyen szó katonai műveletekről, vagy épp a halászatról. A japán miniszterelnök nagy port kavart kijelentései leginkább a japán gazdaság egyik legfontosabb ágazatának okozhatnak komoly károkat.
A brit kémelhárítás szerint két, a kínai szervekhez köthető személy igyekszik aktívan felvenni a kapcsolatot egyes képviselőkkel.
A kikötő jelenleg a kínai állami szállítmányozási cég, a Cosco tulajdonában van, ami a nagykövet szerint „sajnálatos”.
