Kína a Nagy Tűzfal segítségével blokkolja az ország lakói előtt a kényes információkat – például a Tienanmen téri vérengzés részleteit –, valamint ezzel blokkolja a nyugati online szolgáltatások elérését. Most 500 GB adat látott napvilágot.
Peking szerint az amerikai chipgyártó óriás törvénysértő módon vásárolt fel egy izraeli chiptervező céget – még 2020-ban.
A Wisdom Motor 12-18 hónapon belül elkezdené az európai terjeszkedését, és Magyarországot nagyon erős versenyzőnek látják a beruházásért.
Hat éven át épült, több, mint 10 kilométer hosszú.
Látványos katonai parádéval vállalta nagyhatalmi státuszát Kína. Öt új, atomtöltet hordozására alkalmas és az USA kontinentális területét is elérő rakéták bemutatásával jelezte, hogy Washington, Újdelhi és Moszkva után ő is birtokolja az úgynevezett nukleáris triád minden elemét. A Kína atomarzenáljának bővítése és modernizációja régóta sejthető volt. A paradigmaváltás, hogy Peking ezt már is nem is titkolja.
Az elnök szerint a háború befejezése érdekében a NATO tagállamoknak közösen kellene 50 és 100 százalék közötti vámot kivetnie Kínára is, amit csak a harcok megszűntével vonnának vissza.
Az ukrajnai háború és a szövetségeseit présbe helyező Donald Trump hozta össze azokat az országokat, amelyek vezetői összegyűltek Kínában, hogy élükön Hszi Csin-pinggel új pólust építsenek az USA vezette Nyugat rendszerteremtő alternatívájaként.
Az amerikai elnöknek szemmel láthatóan elege lett Vlagyimir Putyinból, aki a megadott határidőig nem találkozott Volodimir Zelenszkijjel, növelte a támadások intenzitását, és a lengyel légteret is megsértette drónjaival.
2020-2024 között a 18 százalékos cél helyett mindössze 7,9 százalékkal csökkent az emisszió.
Újabb szintet lépett az Egyesült Államok és Kína közti űrverseny, aminek levét ezúttal a kínai diákok és vállalkozók isszák meg.
„Kevésbé zavartatják magukat az igazságtól, mint Győzike a Kodály-módszertől” – jelentette ki az influenszer arról, hogy Orbán a Tisza-adóval riogat.
A Financial Times vezető külpolitikai elemzője úgy látja, hogy Kínával az élen egyre több ország van azon, hogy megváltozzon a fennálló világrend, és e cél érdekében mind inkább hajlandóak együttműködni.
A régi fényét vesztett Intelben az állammal részesedést vásároltató Donald Trump amerikai elnök Kínában kedvelt és az EU által elhanyagolt beavatkozással szól bele a stratégiai iparágak sorsába.
Az ázsiai ország túltermeléssel és gyenge belső fogyasztással küzd.
Tajvan aggódhat amiatt, hogy Trump elárulja valamiféle kereskedelmi egyezségért Kínával. Az USA befolyását fenyegetik az energiaszektorban Kína és Oroszország megállapodásai a vezetéses gázszállításról. Franciaország ördögi körbe került, kettős, költségvetési és politikai válság sújtja, és ezért Emmanuel Macron elnök a felelős. Témák és vélemények a világlapokból.
Egy kormányközeli forrás is megerősítette a VSquare-nek az Információs Hivatalban tett látogatás tényét, és elárulta, hogy ott a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó biztonsági kérdések is szóba kerültek.
Komoly erőfitogtatást tartott Hszi Csin-ping a Tienanmen téren, felvonultatták a legmodernebb rakétáikat, áthúztak felettük a legújabb vadászgépek, de nem kell mindent elhinni, amit a szemünk elé tárnak. Nem biztos, hogy olyan hatékonyak, ahogy azt állítják, és azt sem lehet kizárni, hogy a vadászgépkísérő AI-vezérelt drónjuk, amit egy teherautón húztak be, nem csak egy makett.
Miért maradt távol a pekingi csúcstól Orbán Viktor? Kell-e félnie Amerikának a kínai katonai parádén felvonultatott fegyverek láttán? Miért tetszhet Kínának Donald Trump reagálása a pekingi csúcsra? Miért nem áll a palesztinok mellé sok ország, amely már elismerte Palesztinát, és miért áll mellé olyan, amely eddig nem? Témák és vélemények a világsajtóból.
Három napig Pekingre és a kínai fővárossal gyakorlatilag egybenőtt kikötővárosra, Tiencsinre figyelt a világ: Hszi Csin-ping kínai államfő és pártelnök előbb a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) tagállamait, illetve szimpatizánsait fogadta, majd katonai díszszemlét rendezett abból az alkalomból, hogy Japán nyolcvan évvel ezelőtt tette le a fegyvert a második világháborúban. 72 óra alatt Hszi minden eddiginél egyértelműbben megmutatta: kikerülhetetlen szereplő a nemzetközi színpadon, és a világ jórészt abba az irányba fordul, amelyet Peking jelöl ki.
A diktátor lehetséges utódjának tartott lányát is magával vitte, Kim Dzsue a dél-koreai kémügynökség szerint 12 éves lehet.
