Komoly erőfitogtatást tartott Hszi Csin-ping a Tienanmen téren, felvonultatták a legmodernebb rakétáikat, áthúztak felettük a legújabb vadászgépek, de nem kell mindent elhinni, amit a szemünk elé tárnak. Nem biztos, hogy olyan hatékonyak, ahogy azt állítják, és azt sem lehet kizárni, hogy a vadászgépkísérő AI-vezérelt drónjuk, amit egy teherautón húztak be, nem csak egy makett.
Miért maradt távol a pekingi csúcstól Orbán Viktor? Kell-e félnie Amerikának a kínai katonai parádén felvonultatott fegyverek láttán? Miért tetszhet Kínának Donald Trump reagálása a pekingi csúcsra? Miért nem áll a palesztinok mellé sok ország, amely már elismerte Palesztinát, és miért áll mellé olyan, amely eddig nem? Témák és vélemények a világsajtóból.
Három napig Pekingre és a kínai fővárossal gyakorlatilag egybenőtt kikötővárosra, Tiencsinre figyelt a világ: Hszi Csin-ping kínai államfő és pártelnök előbb a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) tagállamait, illetve szimpatizánsait fogadta, majd katonai díszszemlét rendezett abból az alkalomból, hogy Japán nyolcvan évvel ezelőtt tette le a fegyvert a második világháborúban. 72 óra alatt Hszi minden eddiginél egyértelműbben megmutatta: kikerülhetetlen szereplő a nemzetközi színpadon, és a világ jórészt abba az irányba fordul, amelyet Peking jelöl ki.
A diktátor lehetséges utódjának tartott lányát is magával vitte, Kim Dzsue a dél-koreai kémügynökség szerint 12 éves lehet.
A Dániában található, Siemens Gamesa által fejlesztett 21,5 MW-os tengeri szélerőmű mostantól már csak a világ második legerősebbje.
Komoly konkurenciát kaphatnak a legnagyobb magyarországi logisztikai vállalatok, az új versenytárs letarolhatja a kínai áruk terítésének piacát.
Önhűtő reaktort tesztel Kína, ami több tekintetben is jobb lehet majd a meglévő megoldásoknál. Legfőképpen azonban a biztonság terén emelkedik ki.
Oroszországban a kínai autókat nem veszik, Phenjannak pedig kevesebb kőolajra volt szüksége.
A kínai elnök Pekingnek és Moszkvának fenn kell tartania a hagyományos barátságot, erősítenie kell a kölcsönös bizalmat, és bővítenie kell az együttműködést.
1300 félbehagyott ingatlanprojekt, hoppon maradt lakásvásárlók százezrei és a pénzükre váró befektetők tömege maradt az Evergrande után.
Az orosz gazdaság szó szerint lángokban áll, egy olajfinomítóban három napja nem sikerül eloltani a tüzet. Csak rövid ideig és csak Trump miatt működhet az orosz–kínai–indiai szövetség. Gáza elfoglalása eddig nem látott erőpróba elé állíthatja Izraelt, a Hamász 20 éve készült erre. Kezd veszélyes lenni mentorára, Marine Le Penre a pártelnökké tett Jordan Bardella. Témák és vélemények a világsajtóból.
Szándékosság, vagy véletlenül szétszaladtak a bitek? Nem tudni, mindenesetre egy jelentés szerint szerdán egy időre csak simán háló lett a világhálóból.
Az USA után Kína is úgy dönthet, hogy állami hátszelet ad a kriptovalutáknak.
Az Indiára váratlanul kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet. Narendra Modi indiai kormányfő regnálása legnehezebb pontjához érkezett.
Hatalmas pénz van az amerikai exportkorlátozások megkerülésében.
Gyakran felvetődik, hogyan is kerülnek Kínába a fejlett amerikai chipek a szigorú korlátozások ellenére. Nemrégiben lelepleztek egy ilyen „útvonalat”: két kínai állampolgár közel három éven keresztül csempészett mesterséges intelligencia chipeket szülőföldjére.
Megkezdődött a Tesla Model 3 eddigi legnagyobb hatótávolságú kivitelének forgalmazása.
Nem sikerült tökéletesen a manőver.
Legutóbb májusban egyeztek meg a felek arról, hogy elhalasztják a 145 és 125 százalékos vámok bevezetését.
Két frakcióra szakad a világ, Kína és az Egyesült Államok között pedig felmorzsolódhat az EU.
