Jó úton halad Donald Trump amerikai elnök a leginkább erőből vezérelt külpolitikájával, hogy beváltsa a nagy presztízsű politikus, geostratéga Zbigniew Brzezinski közel három évtizede kidolgozott, akkor nagy port kavart jóslatát a kínai–orosz–iráni szövetség világméretű kockázatáról.
Alekszandar Vucic szerb elnök szerint rendkívül drága rakétákról van szó, de kaptak rá egy kisebb kedvezményt.
Az első személyes találkozáson túl nem hozott sok eredményt Friedrich Merz látogatása a kínai pártfőtitkár-államfőnél, Hszi Csin-pingnél. A kínai exportoffenzíva megállítására és a kereskedelmi deficit leépítésére nincs túl sok esély, mint ahogy jámbor óhaj Peking mérséklő befolyása az orosz–ukrán háborúra is.
Az egész befektetés úgy indult, hogy bizonyítja: Peking mennyire nagyvonalú, ám mára inkább azt tükrözi, hogy az ázsiai nagyhatalom kemény gondokkal küszködik a kontinensen.
Kína a tervek szerint 2030-ra hozna létre egy olyan prototípus erőművet a világűrben, amivel nemcsak a Földre lehetne energiát sugározni, de a pályán lévő műholdakat is tölteni lehetne.
A német kancellár a beszámolók szerint nagyon udvarias és mélyen egyetértő megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel, de úgy tűnik, a Németország számára valóban húsba vágó témákban Merz lepattant az ázsiai vezetők udvarias mosolyáról.
A 290 kilométeres hatótávú rendszer közvetlen fenyegetést jelentene a Közel-Keleten állomásozó amerikai hadihajókra.
Oroszország egykor leggazdagabb embere az is lmagyarázza, hogyan kellene Európának felkészülnie Putyin halálára, és mit kell érteni azon, hogy Trump közel áll Moszkvához. A pekingi Csinghua Egyetem egyik professzora azt állítja, hogy Kína nem kíván az Egyesült Államok helyébe lépni a világban. A New York Times véleményrovatának vezetője sürgeti, hogy Trump csapjon oda Iránnak. Témák és vélemények a világsajtóból.
A legmagasabb rangú tábornok, régi szövetségese eltávolításával Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő tovább erősítette egyszemélyi hatalmát. A szándéka a hadsereg Tajvan elfoglalására alkalmassá tétele.
Matthew Whitaker Münchenben arról is beszélt, hogy Peking számos módon tudna döntő nyomást gyakorolni Moszkvára, legyen szó akár a kettős felhasználású termékek exportjának leállításáról vagy az orosz olaj és gáz vásárlásának beszüntetéséről.
A kábítószer-fogyasztás elleni hadjáratában Donald Trump joggal vette célba a legtöbb túladagolást okozó fentanilt. A szintetikus kábítószer igazi globális termék, Kínától Mexikóig ér a gyártási lánc, Venezuelához azonban nincs sok köze.
Mélyen meghúzódó bajokra utal, hogy ennyire zuhan Trump népszerűsége. Ha az EU igazi piac volna, mindegy lenne, mit kavar Trump a vámokkal. Az „Európai Hagyma” egy vicc, de eljött az ideje. Putyin, Hszi és Trump ellenforradalmat indított a szabadság ellen. Gáza leköti a figyelmet, pedig közben Ciszjordániában is támadás éri a palesztinokat. Botrányos, hogy kizárták a halott honfitársaira emlékező sisakot viselő ukrán sportolót, de lehet, hogy a végén ez jól jön Ukrajnának. Témák és vélemények a világsajtóból.
A bejelentésre azután került sor, hogy Kína és az Európai Unió között az elmúlt hónapokban több megállapodás született a kereskedelmi feszültségek enyhítése érdekében.
Az amerikai-indiai vámegyezmény legfőbb feltétele, hogy Újdelhi lejön az Ural-olajról. Ez nem lesz egyszerű menet, de így is a lehető legrosszabbkor jön a hadigépezetét egyre nehezebben etető Oroszországnak. Hszi Csin-ping azonban a jelek szerint most is kihúzza a bajból Putyint.
Európa nem annyira gyenge, mint amilyennek mutatja magát. Sokkal veszélyesebb hely lett a világ, miután Trump miatt odalett az utolsó orosz–amerikai nukleáris fegyverzetkorlátozási egyezmény is. Szerencsétlen elképzelés a kínai elnök részéről, hogy a jüant tenné meg a világ vezető tartalékvalutájának a dollár helyett. Az előrehozott választás megmutatta, mennyire kifizetődött a japán kormányfő számára, hogy szembe mert szállni Kínával. Trumpnak sikerült tönkretennie a washingtoni kultúrközpontot, a Kennedy Centert. Témák és vélemények a világsajtóból.
Egy vásárló vette észre, hogy egy 4,5 százalékos, úgynevezett „Hungary Surcharge” tétel jelent meg a kínai cég magyar vevőinek számláin. A cég valamiféle megállapodásra hivatkozik.
A lopás büntetendő dolog, akkor pedig még extrafigyelmet is kap, valaki egy jól képzett szoftvermérnök, és a világ egyik legnagyobb technológiai cégétől tulajdonít el üzleti titkokat. A volt Google-alkalmazott, aki vezérigazgató akart lenni Kínában, nemhogy CEO nem lesz, hanem akár több évtizednyi börtönbüntetésre is számíthat.
2027 januárjától már csak olyan elektromos autót lehet gyártani Kínában, aminek van mechanikusan működő, nem rejtett ajtókilincse. A már forgalomba helyezett autókat is át kell alakítani.
Trump nem akarja Kína nélkül meghosszabbítani, helyette a modernizációra és rakétavédelemre fókuszál.
