Az Izrael és a Hamász között zajló háború kérdésessé teszi az India – Közel-Kelet – Európa gazdasági folyosó jövőjét. A projekt több milliárd dolláros beruházást igényel, de ebben a helyzetben a befektetők lelkesedése gyorsan elpárologhat.
A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megvizsgáljuk, merre fordult a világ a háborúk korában és megismerkedünk a a lóf*szok felkent költőjével.
350 méteres mozgólépcsőt szereltek egy hegyre Kínában, hogy a kirándulók dolgát megkönnyítsék, vagyis azt az utat, amelyet túrázva 50 perc alatt lehetne megtenni, így valamivel több mint 10 percesre kurtították.
Egy Tiborczhoz köthető magántőkealap 2022-ben kétszáz hektárt vásárolt Soroksár mellett, területük egy része pedig a lap szerint egybeeshet azzal az 560 hektárral, ahol hatalmas beruházás készül – írja a Válasz Online.
Úgy fest, a magyar miniszterelnökre marad, hogy lobbizzon a kínai technológiáért, ami nem felel meg az uniós szabályoknak.
A brit lap cikke megszólaltatja Krekó Péter politológust is, aki szerint a miniszterelnök próbál hídfő lenni a Kelet és a Nyugat között, maximálisan kihasználva az előnyöket mindkét irányban, noha egyre egyértelműbb, hogy ez lehetetlen az adott geopolitikai körülmények közepette.
Irdatlan mennyiségű befektetés érkezik ezekben a hónapokban Magyarország második legnagyobb városába, mégis kapaszkodnia kell a Fidesznek, hogy a jövő évi önkormányzati választáson az övé maradjon. A politikai döntések sokszor megalapozatlanok, és felkészületlenül érték a debrecenieket.
Kína Senhszi tartományában egy 110 milliárd köbméteres metánmezőre bukkantak, ami a mélyben, a szénrétegbe beágyazva található meg. Az ország alatt összesen 30 billió köbméter ilyen gáz lehet.
Leánycéget alapított az az elektrolitgyártó társaság, amely több Magyarországon érdekelt akkugyártó beszállítója.
Az űrhajón három fő alkotja a legénységet, közülük ketten még újoncok. Kína 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, a mai kilövés után 6 hónapig lesz fent az újabb hajó.
Mintegy 40 ezer háztartást lát majd el árammal egyetlen abból a 22 MW-os tengeri szélerőműből, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Kína 2060-ra elérje a karbonsemlegességet.
Továbbra is fókuszban a Gáza ellen tervezett izraeli támadás. A Guardian által megszólaltatott brit szakértő azt latolgatja, elsülhet-e jól a Gáza ellen tervezett hadművelet. A kínai elnök újabb kísérletet tesz, hogy megmentse a gazdaságot, írja az Economist. A Politico a Trump-Orbán-baseballsapka-váltást elemzi. Egy svéd terrorszakértő kijelentette, hogy országa csütörtököt mondott a menekültek beilleszkedése ügyében. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Nvidia szerint október 17-e óta tilos olyan processzorokat szállítani Kínának, Iránnak és Oroszországnak, amelyek a mesterséges intelligenciát támogatják. A tiltás első körben 30 napra szól.
Magyarország van jobban ráutalva, hogy jó viszonyban legyen a szövetségeseivel – mondja Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatok és diplomácia tanszékének docense.
Az amerikai kezdeményezés Izrael önvédelemhez való jogának hangsúlyozása mellett a konfliktus szereplőit humanitárius fegyverszünetre szólította volna fel, míg az oroszok egy szélesebb körű tűzszünetet követeltek volna. Izrael mindkét indítványt elutasította.
A macskahús fogyasztása a koronavírus-járvány óta illegális az egész országban, a most lefülelt csalók eddig más húsokként árulták a levágott cicákat.
Az Európai Parlamentben fokozódik az ellenállás az EU-s pénzekre vonatkozó esetleges megállapodással szemben, írja a Süddeutsche Zeitung. A Neue Zürcher Zeitung Szerbia EU-tagsági esélyeit latolgatja. A Wall Street Journal szerint Kína esetleges Tajvan elleni támadása minden eddiginél súlyosabb válságot eredményezne. A Times szemleírója aláhúzza, a gázai háború stratégiai lehetőséget kínál az orosz elnöknek. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A városba nem akkumulátorgyár, hanem elektromos buszokat gyártó üzem érkezhet, bár ez még nincs kőbe vésve. De annak farvizén újabb akksigyár is épülhet, Kisteleken. És akár egy BYD elektromosautó-gyárat is felhúzhatnak Dél-Pesten.
Három hónapon belül már a második magas rangú kínai vezetőt váltják le Kínában, ami szakértők szerint kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire stabil a Hszi Csin-ping körénél koncentrált hatalom.
