A világ első klinikai gyógyszertesztjével kapcsolatban a kutatók eddig úgy gondolták, hogy azt 1747-ben végezte el a brit haditengerészet egyik sebésze. Valójában azonban ő is csak ihletet merített egy másik tanulmányból.
Megbecsülni is nehéz lenne, jelenleg hány kísérleti gyógyszer klinikai tesztelése folyik a világon. Ma már ez egy bevett, sőt, a gyógyszerfejlesztésben kötelezően előírt procedúra része, ám mivel a tudomány folyamatosan fejlődik, így visszafelé haladva az időben az is kijelenthető, hogy nem volt ez mindig így. Valahol, valamikor el kellett végezni az első ilyen vizsgálatot, és úgy tűnik, sikerült megtalálni, mikor történt ez a forradalmi újítás.
Hogy rögtön a lényeggel kezdjük: a The Royal Society Journal of the History of Science című tudományos lapban megjelent publikációban Max Cooper, a Sussex Medical School kutatója szerzőtársaival arról írt, hogy a klinikai teszt elvégzésének ötlete egészen meglepő helyről származik: Sir Isaac Newton laborasszisztensének unokaöccse, Francis Hauksbee ihlette a procedúrát. Hauksbee fejéből ráadásul úgy pattant ki az ötlet, hogy nem is volt gyakorló orvos.
Hagyományosan az első klinikai vizsgálatot James Lindnek, a brit Királyi Haditengerészet sebészének tulajdonították. Hatnapos úttörő kísérlete után arra a következtetésre jutott, hogy a narancs és a citrom hatékonyan kezeli a skorbutot – vagyis a C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegséget. Néhány évvel korábban azonban a szakirodalom hasonló kísérleti tervet dolgozott ki, ami arra utal, hogy a koncepció nem csak Lindtől származhat.
A szakemberek nemrég összehasonlította Francis Hauksbee „Experimentum Cruci”(magyarul: Döntő kísérlet) című, a nemi betegségek kezelésének 1743-as vizsgálati leiratát Lind híres skorbut-vizsgálatával. Utóbbi 1747-ben született. Kiderült, a kettő között megdöbbentő a hasonlóság azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a legjobban elvégezni egy ilyen vizsgálatot. Ezzel kapcsolatban még a résztvevők számára is kitér az írás.
A CNN szerint a kutatók azért kezdtek el Lind vizsgálatával foglalkozni, mert az óriási fejlődést jelentett az orvostudomány számára. Mindkét tanulmány 12 szereplős kísérletről ír, amit Hauksbee az igazságérzete alapján választhatott ki épp ennyinek. Ennyi ember ül ugyanis a bíróságokon esküdtként. Emellett mindkét tanulmány azt javasolja, hogy vegyék figyelembe a környezetet, az étrendet és az alanyok klinikai állapotát is.
Szintén közös a két tanulmányban, hogy mindkettő felosztotta a résztvevőket, hogy össze lehessen hasonlítani az eredményeket. Ezt megelőzően az orvosok jellemzően összehasonlítás nélkül adták be a betegeknek az új gyógyszereket.
Lind valószínűleg nagyra tartotta Hauksbee munkáját, aki a saját maga által fejlesztett, nemibetegségre adható gyógyszer hatását szerette volna megtudni. Az nem ismert, hogy ebben vezérelte-e önös érdek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Válaszok, ígéretek és kormányzás helyett „digitális honfoglalással”, „nemzeti algoritmussal” próbálkozik a Fidesz. Kit céloznak, és mire lehet elég mindez? Melyik választói réteg kezét látszik végleg elengedni a Fidesz?
Egy osztrák liberális politikus felmérésére hivatkozott a magyar miniszterelnök Tusványoson, amikor a bécsi migrációs helyzetet igyekezett szemléltetni. Idézete azonban nem volt pontos.
A 14 utas közül 4-en életüket vesztették.
A rapper keményen válaszolt a kormánynak, haraptak is rá az emberek.
