Az orosz gyémántot is szankcióval sújtja az EU
Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be a világ legnagyobb gyémánttermelőjére, az orosz Alrosára.
Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be a világ legnagyobb gyémánttermelőjére, az orosz Alrosára.
Kínában egy hatalmas aranylelőhelyet fedeztek fel, mintegy 50 tonnás tartalékkal. Piaci értéke 3 ezer milliárd dollár körül van.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők, köztük Oroszország úgy döntöttek, tartják magukat ahhoz a vállaláshoz, hogy 2023 novemberéig napi kétmillió hordóval kevesebb kőolajat termelnek ki.
Ígéretesnek tűnik, de nagyon kockázatos és az adófizetők sok milliárdjába kerülhet, hogy az állam beszállt a palagázkutatásba. A kudarc esélye akár 80 százalék is lehet.
A közgazdász szerint évtizedek kellenek az áttérésre a fosszilis energiahordozókról, addig azt fogjuk látni, amit az az elmúlt időszakban.
Legkevesebb 1 millió hordó olajjal kell csökkenteni a termelést, ha stabil világpiacot akarunk – nyilatkozta Szaúd-Arábia olajminisztere Katowiczében, ahol részt vett az ENSZ klíma-világkonferenciáján.
Az elmúlt harminc év legnagyobb felfedezését jelentette be a Repsol spanyol olajtársaság. Alaszkában a Pikka zónában 1,2 milliárd hordónyi olajat rejtő lelőhelyre bukkantak.
Oroszország ugrott az élre decemberben a világ legnagyobb olajkitermelőinek rangsorában. Az elsőséghez az is kellett, hogy a szaúdiak és az oroszok is csökkentsék a kitermelést. Csak a szaúdiak nagyobb mértékben. Aminek meg is lett az eredménye. A Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 20 százalékkal emelkedett november vége óta.
A fogyasztóknak öröm az olcsó kőolaj, ám a fő kitermelő országokban jelentős kockázatok alakulhatnak ki a jelenlegi kőolajárak miatt.
Oroszország nem fogja vissza jövő évi olajtermelését annak ellenére sem, hogy csökken a kőolaj ára - jelentette be az orosz energiaügyi miniszter, miközben a legnagyobb orosz olajcég vezetője 70-75 dolláros jövő évi hordónkénti olajárra számít.
Az izraeli földgáz segíthet oldani Magyarország függését az orosz energiahordozóktól, sőt akár hazánk lehetne az izraeli földgáz régiós elosztóközpontja– fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár pár napja egy izraeli lapnak adott interjúban. A probléma mindezzel annyi, hogy az izraeli gáz csak nagyon hosszú útvonalon juthatna Magyarországra, a képbe emellett belejátszik a kelet-mediterráni régió geopolitikája, az izraeli külpolitika, nem is beszélve arról, hogy az izraeliek helyett Magyarország a Déli Áramlat révén továbbra is az oroszokkal üzletel.