A kisvállalatokat célzó, államilag támogatott hitelek makrogazdasági hatása nem túl jelentős, de érezhető. Különösen olyankor fontosak, amikor a gazdaság küszködik, a piaci kamatok pedig magasak.
Apró, ám bizakodásra okot adó módosítás jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben a Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódóan, fedezték fel a Bankmonitor szakértői.
Ahelyett, hogy kivezetné a lakossági hitelek piacáról, a vállalkozásokra is kiterjeszti a kamatstopot a kormány. Kétélű fegyver ez a krízis enyhítésére, amelyért – a jegybankkal karöltve – a kormány is felelős.
Az elkövetkező években több tízmilliárd forinttal többen ad a költségvetésből a kormány a Széchenyi Kártya Programra. A Széchényi újraindítási hitelek jövőre is megmaradnak az eddigi kamattámogatással, és van olyan konstrukció is, ahol még növekedik is ennek a maximuma.
Magukra maradtak azok a vállalkozók, akik 2019. január 1-je után vágtak bele az üzletbe, mivel a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által is javasolt Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön csak annak jár, akinek a teljes 2019-es éve nyereséges volt. Sokan bértámogatásra sem jogosultak, mert katás vállalkozók. Fogyasztószalontól és vidámparktól az utasellátóig sok a panasz.
A tízmillió forintos kölcsön akár a hitelmoratórium meghosszabbítására is alkalmas lehet – emeli ki a Bank360 szakértője.
Szinte hetente jelenik meg újabb és újabb támogatott hitelcsomag a COVID-járvány miatt bajba jutott vállalkozásoknak címezve. Sok vállalkozó tévesen él abban a tudatban, hogy a támogatott hiteleket feltétel nélkül, gyakorlatilag ingyen kaphatja meg, hiszen bajban van, ez azonban nincs így. A Bankmonitor áttekintő összefoglalója.
Újabb három hónappal meghosszabbította a Növekedési Hitelprogramot a Magyar Nemzeti Bank. A kedvezményes kölcsönt több mint 36 ezer vállalkozás vette igénybe az elmúlt években.
Ehhez persze az kell, hogy Pest megyei legyen a cég.
Eladásra szánt ingatlan építésére is használhatják a növekedési hitelprogramot a vállalkozások. Van olyan fejlesztő cég, amely 10 milliárd forintos projektet hozott tető alá nhp-ból. Jelenleg a kkv-hitelállomány negyede az nhp alá tartozik, de az 1360 milliárd forintból csak 100 milliárd ment az építőiparba.
A bankok nem azért nem adnak pénzt a cégeknek, mert nem tudnak vagy akarnak, hanem azért, mert nincs mire – mondta a hvg.hu-nak Csont Dávid, a CIB Bank nagyvállalati és projektfinanszírozási divíziójának vezetője. A legnagyobb hitelfelvevőknek tekinthető nagyvállalatok visszafogják hosszú távú befektetéseiket, aminek az oka a magyar környezet kiszámíthatatlansága és a vállalatokat sújtó extraterhek. Ennek következtében a beszállítók kis- és középvállalati köre sem vesz fel új hiteleket. Amíg ez a helyzet nem fordul meg, az élénkítésre tett kísérletek nem elegendőek.
Még ki kell alakítani a pontos részleteket, de várhatóan június 1-jétől elindul a kkv-k kedvezményes hitelprogramja – mondta a bankszövetség elnöke a Világgazdaságnak.
Konténerekben szállított készpénzzel kezdődött meg a ciprusi bankválság gyakorlati kezelése, ám miközben idehaza extramélyre vágta az MNB az alapkamatot, az IMF továbbra is szkeptikus a magyar kilátásokat illetően. Ráadásul Simor András máris kísért. Kövesse tovább a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a TakarékPont üzleti hálózatba tömörült takarékszövetkezetek csütörtökön megállapodást kötöttek a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) hitelezésének bővítésére.
Több szakértő is kétségbe vonja azon kormányzati tervek megvalósíthatóságát, amelyek szerint a takarékokra lehetne építeni a kis- és középvállalkozói hitelezést - írja a csütörtöki Napi Gazdaság.
A belföldi halasztott fizetések 72 százalékos aránya miatt 2012-ben a kis és közepes vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának túlnyomó részét – derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométer legfrissebb adataiból.
A hitelfinanszírozásrhoz ragaszkodás helyett a tőkebevonást és a befektetők keresését ajánlja a magyar kis- és középvállalkozásoknak Zsembery Levente, a BNV Equity vezérigazgatója a Világgazdaságban, aki szerint a hitelkínálat beszűkülése ebből a szempontból akár segítheti is a hazai kkv-szektort.
Orbán Viktor szerint a kormány számára az egyik legnagyobb fejtörést okozó kihívás az, hogy hogyan lehet megoldani olyan kis- és középvállalkozói finanszírozási rendszerek működtetését, amelyek kiváltják vagy részlegesen pótolják a banki hitelezést. A Brüsszelben nyilatkozó miniszterelnök erről a Hír Tv Kontraszt című, vasárnap este sugárzott műsorában beszélt.
Egyre nehezebben jutnak hitelhez a kis- és középvállalkozások, a bankok a jobb kkv-ügyfelekért versenyeznek - írja a Világgazdaság.
Elsősorban kis- és középvállalatok (kkv) kisebb volumenű projektjeinek finanszírozására biztosít újabb 100 millió eurós hitelkeretet az Európai Beruházási Bank (EIB) az MKB Banknak, a konstrukció az energiával, környezetvédelemmel, infrastruktúrával, tudásalapú gazdasággal, iparral és szolgáltatásokkal összefüggő beruházásokhoz is igénybe vehető.
