Hitelfelvétel koronavírus idején: attól nem kap valaki pénzt, hogy bajba került

Egy nagyon fontos pontot érdemes a támogatott hitelkonstrukciókkal kapcsolatban tisztán látnunk:

a támogatott hitel és a támogatás között nem lehet egyenlőségjelet tenni.

A támogatott hitelek esetében a támogatás a kihelyezett tőke kamat- és egyéb költségeit érinti, nem pedig magát a tőkét. A kockázatot a bankok és a pénzintézetek viselik, ami azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy az adós tudja-e fizeti vagy sem a felvett hitelét, a banknak vissza kell fizetnie a hitelkihelyezésre biztosított tőkét a forrást biztosító MFB, illetve MNB részére.

Éppen ezért a kockázat viselő bank, illetve pénzintézet hatásköre, hogy a meghatározott feltételrendszeren belül kinek, mekkora összegben és milyen biztosítéki struktúra mellett teszi az adott támogatott konstrukciót ténylegesen elérhetővé.

A támogatott hitelkonstrukciókban a „támogató” a hitel célját, a maximálisan adható összeget, az árazást, illetve az igénybe vevők körét határozza meg.

Míg a Növekedési Hitelnél az MNB biztosítja a forrást – amit a bankok az általa megszabott maximális fix 2,5%-os kamatozáson adhatnak tovább –, addig a Széchenyi Hitelnél a konstrukcióban előírt kamatmértékre ad támogatást az állam. A végeredmény hiteligénylői oldalon ugyanaz: a piacinál alacsonyabb kamatozású hitelforrás.

Mi alapján dönt a bank cégünk támogatott hiteligényéről?

Sok vállalkozó sajnos tévesen él abban a tudatban, hogy a támogatott hiteleket feltétel nélkül, gyakorlatilag ingyen kaphatja meg, hiszen bajban van. A tény azonban az, hogy azon vállalkozások juthatnak hozzá a támogatott forrásokhoz, amelyek a bankok és pénzintézetek számára hiteles módon képesek azt bizonyítani, hogy a hitel visszafizetésének futamideje alatt rentábilisan tudnak működni úgy, hogy a hitel tőke és kamatfizetési kötelezettségét is teljesítik.

Múltbéli és jövőbeli pénzügyi teljesítményünk, árbevételünk, kimutatott profitunk, saját tőkénk, meglévő hiteleink nagysága, illetve a rendelkezésünkre álló fedezetek mint lehetséges biztosítékok meghatározzák, hogy alkalmasak vagyunk-e a hitelfelvételre és ha igen, mekkora nagyságban.

Ha a járvány miatti forgalomkiesés okán pár hónapra vissza is estek a számaink, fontos tudnunk alátámasztani, hogy a visszaesés átmeneti és előbb-utóbb üzletmenetünk vissza tud állni a nyereséges szintre.

Sőt, az EXIM Kárenyhítő konstrukciójának kifejezett belépési feltétele a legalább 20%-os visszaesés ugyanazon hónap előző évéhez képest.

Minden esetben a vezérlő szempont az, hogy a hitel visszafizetésének valószínűségét minél nagyobb biztonsággal tudjuk alátámasztani.

A Bankmonitor vállalati hitelkalkulátora segítségével kiszámolhatja, hogy vállalkozása mekkora hitelfelvételre alkalmas:

A lezárt beszámoló alapfeltétel

Az állam több oldalról is próbálja segíteni a vállalkozókat a jelenlegi helyzet átvészelésében. Egyik lépés az, hogy a szokásos május 31-i év végi beszámoló határidejét szeptemberre tolták ki. A bankok azonban nem tudnak eltekinteni a lezárt év végi beszámolótól. Ha hitelhez szeretnénk jutni vállalkozásunkkal, első és alapvető, hogy

legyen meg az év végi beszámolónk és emellett legalább egy 2020 március végi főkönyvi kivonatunk.

Az induló vállalkozások most sincsenek szerencsés helyzetben sajnos, még abban az esetben sem, ha a támogatott konstrukció elméletileg biztosítaná számukra a hitellehetőséget. A bankok saját kockázati megfontolásukból nem szívesen nyitnak ebbe az irányba. Elvárás hitelfelvételhez tehát a minimum egy, de beruházási hitelek esetében inkább a két teljes lezárt üzleti év.

Támogatás biztosítéki oldalról is

Hitelfelvételnél cégünk pénzügyi teljesítménye mellett legalább olyan fontos tényező az, hogy mit tudunk fedezetként biztosítani a bank számára.

Biztosíték nélkül ugyanis egy támogatott hitelkonstrukció sem szerezhető meg.

Vannak támogatott hitelprogramok, ahol kötelező biztosítéki elemet is előírnak, a Széchenyi Hitelek esetében például az állami kezességvállalás igénybevételét, a Garantiqa Hitelbiztosítást várják el.

Jó hír, hogy a Garantiqa Hitelbiztosító is indított Krízis Programot, aminek a keretében a kezességvállalás díját nagymértékben támogatják, így az közel a fele is lehet a „békeidőbeli” díjmértéknek, ami 1,3%-1,7% éves költséget jelentett korábban. Emellett a kezességvállalás eddig törvényileg maximalizált 80%-os mértékét is felemelték 90%-ra. Ez lehetőséget ad arra, hogy nagyobb hitelösszeghez jussunk hozzá meglévő saját biztosítéktárunk igénybevétele mellett.

Mi a különbség az árazáson túl az egyes támogatott hitelkonstrukciók között?

• Igénylő köre: a vállalkozási forma és cégméret, hol van bejegyezve a vállalkozás, tulajdonosi körében van-e 25%-nál nagyobb állami, illetve önkormányzati tulajdon? Az EXIM konstrukcióknál fontos szempont például az is, hogy a cég rendelkezik-e exporttevékenységgel.
• Hitelcélok: hitelkiváltás, cégfelvásárlás, beruházás, rövid finanszírozási célok (vevő és készlet finanszírozás, folyószámlahitel stb.) Jelentős különbség a Növekedési Hitel és a Széchenyi Beruházási hitel között például az, hogy az utóbbi bérbeadási célú ingatlan vásárlására és fejlesztésre is igénybe vehető, míg a Növekedési Hitel csak bizonyos megkötések esetén használható erre.
• Minimális-maximális hitelnagyság
• Minimális önerő elvárás
• Futamidő

A vállalkozásunk formája és tevékenysége, a hitelcél, hogy mekkora hitelösszeget szeretnénk alapvetően meghatározza, hogy mely támogatott hitelkonstrukcióra - akár több fajtára is - vagyunk jogosultak.

Közös ismérve a jelenlegi támogatott konstrukcióknak a fix kamatozás biztosítása, ami megvédi a társaságokat a BUBOR-változás okozta kockázatától. A fix kamatok a különböző konstrukciókban 0,1% és 2,5% között mozognak. Látni kell azonban, hogy az itt „drágának” látszó fix 2,5% – mely akár a gyakorlatban 10 évre is biztosított – is bőven alatta van a piaci alapon elérhető kamatfixálás mértékének, nem beszélve arról, ha figyelembe vesszük a 3%-nál is magasabb inflációt is.

Számoljunk a járulékos költségekkel is!

Nem szabad megfeledkeznünk az egyéb banki költségekről sem, amelyek a hitel teljes költségében jelentős részt képviselhetnek. Lehetséges például, hogy egy Széchenyi Hitelt 0,1%-os fix kamatozással megkaphatunk, viszont ott kötelező a Garantiqa kezességvállalás, aminek költsége van, ezenkívül szerződéskötési és folyósítási díjat is felszámolhatnak a bankok.

A Növekedési Hitel esetében azonban a Garantiqa nem előírás, helyettesíthetjük azt ingatlanfedezettel is – adott esetben pont a hitelből megvásárolt ingatlant vonhatjuk be a biztosítéki körbe -, illetve ennél a hitelnél más költséget nem számolhatnak fel a bankok.

Ahhoz, hogy lássuk a pontos matematikát, részletesen meg kell tehát vizsgálni költségoldalról is az egyes támogatott konstrukciókat.

Mennyi idő alatt juthatunk hozzá pénzünkhöz?

Nagy különbségek vannak az egyes támogatott hitelkonstrukciók átfutási idejében, azaz abban, hogy mennyi időn belül állhat rendelkezésünkre az igényelt összeg.

• A Növekedési Hitelprogram előírása például - a 300 millió forintos nagyság alatti hiteleknél – a 10 munkanapos elbírálási idő. Nem árt tudnunk, hogy a határidő csak azután kezd el ketyegni, hogy a bírálathoz szükséges minden dokumentumot biztosítottuk a bank számára. Ezen anyagok összeszedése - adóigazolások, könyvelők által előállítandó pénzügyi kimutatások, esetenként egyéb szükséges engedélyek – akár heteket is igénybe vehetnek.
• A Széchenyi Hiteleket a KAVOSZ-on keresztül kell indítanunk, ami most, a feltorlódott igények miatt akár plusz 2-3 hetet is jelenthet a hiteligény átfutásában.
• Az EXIM hitek esetében pedig nem mindegy, hogy egy nagyobb összegű hiteligénnyel közvetlenül az EXIM bankot keressük fel, vagy pedig a kereskedelmi bankokon keresztül igénylejük meg azt.

Hol juthat cégünk a megfelelő hitelhez?

Nem az összes program érhető el minden banknál, valamint bank és bank között is lehetnek különbségek az egyes konstrukciókon belül is, a megítélt hitelnagyságban, a feltételrendszerben, de akár az árazásban is.

Minden bank másban „jobb, vagy rosszabb”, gyorsabb, vagy éppen lassabb. A cég tevékenységi körétől, magától a hitelcéltól, illetve a rendelkezésünkre álló biztosítéki körtől függhet az, hogy vállalkozásunk számára mi az ideális választás.

Érdemes tehát független pénzügyi tanácsadóhoz fordulni, aki segít az eligazodásban, elsősorban abban, hogy adott hiteligényünket melyik konstrukció tudja legkedvezőbben kiszolgálni, illetve mely bankhoz/bankokhoz érdemes fordulni a konkrét hiteligényünkkel.