Kiderült, hogy mennyivel dobták meg a GDP-t a Széchenyi-hitelek

A kisvállalatokat célzó, államilag támogatott hitelek makrogazdasági hatása nem túl jelentős, de érezhető. Különösen olyankor fontosak, amikor a gazdaság küszködik, a piaci kamatok pedig magasak.

A visszafogott várakozásokhoz képest is csalódást keltő tavalyi GDP-adat – mindössze 0,3 százalékos növekedés – azt jelenti, hogy a magyar gazdaság az elmúlt négy évben összességében stagnált. Ebben a környezetben különösen fontos – a kormány által is hangsúlyozott, és az ellenzéki Tisza Párt programjában is kiemelten szereplő – kérdés, hogy az állam hogyan képes ösztönözni a gazdasági növekedést, vagy legalább hozzájárulni a vállalkozások talpon maradásához.

A kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára legfontosabb és legállandóbb csatornát a kereskedelmi kamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége cégeként működő Kavosz Zrt. által futtatott kedvezményes Széchenyi-hitelek jelentik. A Kavosz most az Egyensúly Intézettel együttműködve modellszámításokat végzett a Széchenyi-hitelek múltbéli (2015–2025) és várható (2025–2028) gazdasági hatásáról.

Kétszer ad, ki bajban ad

Azt vizsgálták, mennyit adtak hozzá a gazdaság teljesítményéhez a Kavosz hitelei és mekkora hozzájárulás várható a programoktól a következő években. A modellszámítások alátámasztják a józan paraszti ész diktálta következtetést.

Hozzászólások