szerző:
Máriás Leonárd

A bankok nem azért nem adnak pénzt a cégeknek, mert nem tudnak vagy akarnak, hanem azért, mert nincs mire – mondta a hvg.hu-nak Csont Dávid, a CIB Bank nagyvállalati és projektfinanszírozási divíziójának vezetője. A legnagyobb hitelfelvevőknek tekinthető nagyvállalatok visszafogják hosszú távú befektetéseiket, aminek az oka a magyar környezet kiszámíthatatlansága és a vállalatokat sújtó extraterhek. Ennek következtében a beszállítók kis- és középvállalati köre sem vesz fel új hiteleket. Amíg ez a helyzet nem fordul meg, az élénkítésre tett kísérletek nem elegendőek.

hvg.hu: Évek óta találgatjuk, vajon melyik lesz az első nagy külföldi bank, amely kivonul Magyarországról. A CIB-nél felmerült már ez az ötlet?

Csont Dávid: Nem az én tisztem ezt a kérdést megválaszolni, de annyit elmondhatok, az én megbízatásom egyértelmű: a nagyvállalati hitelezést fel kell pörgetni, és új, emeltebb szintű szolgáltatásokat kell nyújtani. Az anyabank, az Intesa Sanpaolo továbbra is százmilliárdos nagyságrendben fektet be a magyar leánybankjába, ez az elmúlt két évben több mint 200 milliárd forint tőkeemelést jelentett, illetve most kezdődik több, hosszabb távú banki infrastrukturális fejlesztési program, ami szintén jelentős összegbe kerül. Mindez számomra elég beszédes a jövőt illetően.

hvg.hu: Pedig a kormány valószínűleg nem bánná. Eddig sem titkolta, hogy a takarékszövetkezeteket és a magyar tulajdonban lévő kis bankokat tekinti szövetségesének gazdaságélénkítő terveiben, többek között azért, mert úgy látja, a nagy, külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi bankok nem hitelezik a magyar gazdaságot. Mi a véleménye erről?

Cs. D.: A CIB finanszírozza a magyar gazdaságot. Jelenleg is mintegy 200 milliárd forint hitelünk van kis- és középvállalatoknál, a nagyvállalati szegmensben pedig – ahol a portfólió java része szintén magyar érdekeltségbe tartozó cég – körülbelül 700 milliárd forintot helyeztünk ki.

hvg.hu: Talán éppen a nagy bankok ilyen jelentős piaci részesedésének csökkentésére lesz alkalmas a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Programja, amely úgy oszt szét 250 milliárd forint ingyenes jegybanki forrást a vállalkozások hitelezésére, valamint 250 milliárd forintot a devizahiteleik kiváltására, hogy a kisebb pénzintézeteket részesíti előnyben a nagyobbakkal szemben.

©

Cs. D.: Lehetséges, hogy van egy ilyen szándék a program mögött. Azonban az összes kis bank, illetve a takarékszövetkezetek súlya nem számottevő a magyar piacon, nem lehet összehasonlítani őket a nagy bankok méretével és jelentőségével a magyar gazdaság finanszírozásában. Egy kis bank csak kis cégeket képes finanszírozni, és összességében kis összegű hitelállományt építhet fel. Ahhoz ugyanis, hogy egy bank jelentős mennyiségű hitelt helyezzen ki, hatalmas tőke kell, amellyel a nagy kereskedelmi bankok rendelkeznek.

hvg.hu: Az MNB Növekedési Hitel Programjára vannak, akik azt mondják: nagy baj nem lesz belőle, de csodát sem várhatunk tőle. Ön mekkora hatásra számít? Fellendítheti ez a vállalkozások finanszírozását?

Cs. D.: Önmagában ez a program jó irányba tett lépés és egy jó üzenet. A megcélzott kis- és középvállalati szegmensben jelenleg körülbelül 4 ezer milliárd forintnyi hitel van, ehhez viszonyítva az új hitelekre vagy a meglévő forinthitelek megújítására használható 250 milliárd forint arányait tekintve kisebb léptékű. A fő probléma azonban nem az összeg nagysága, hiszen a bankok ettől függetlenül is képesek hitelezni, ugyanis elégséges likviditással rendelkeznek. A problémát inkább abban látom, hogy a programban való részvétel feltétele, hogy a pénzintézet legfeljebb 2 százalékos kockázati felárral vagy kamatmarzzsal adhatja tovább az ingyenes jegybanki forrást. Csakhogy egy mikro-, kis- és középvállalati ügyfélkörben minimum 4 százalék körüli kamatmarzzsal kell számolnia egy banknak ahhoz, hogy a kockázatot kezelni tudja. Ez értendő a jelen piaci környezetre.

hvg.hu: Egy megbízható vállalkozás esetében is ilyen nagy a kockázat?

Cs. D.: Igen, egy megbízható vállalkozás esetében is szükség van ekkora marzsra. Ez a kkv-szektor jelenlegi belső kockázatából következik. Ha 2 százalékos kockázati felárral adok valakinek hitelt, és 50 hitelből egy elbukik, akkor már nem érte meg hitelt adnom. Márpedig a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon valószínű, hogy 50 vállalkozásból legalább egy nem fogja tudni visszafizetni a hitelét vagy azon a banknak lesz valamekkora vesztesége. Ezért szükséges a 2 százaléknál jóval magasabb kamatmarzs: csak így térülhet meg és így lehet nyereséges a hitel kihelyezése. Ezzel szemben a 2 százalékos kockázati felár tipikusan a nagyvállalati szektor prémium ügyfélkörének a kamatmarzsa.

hvg.hu: A legutóbbi bejelentés szerint azonban a bankok 2,5 százalékos felárig is elmehetnének.

Cs. D.: A 2,5 százalékos felárból 2 százalék lenne a banké, a további fél százalékot a vállalkozás egy hitelbiztosítónak fizetné, amelynek helyt kellene állnia, ha a cég nem fizetővé válna. Ha hitelbiztosítóként valaki bevállalja ezt a kockázatot 50 bázispontért, akkor a bank részéről a program működhet, és a 2 százalék megfelelő kamatmarzs. Azonban egy ilyen alacsony hitelbiztosítási felár nem valószínű, hogy életképes lesz, ugyanis jóval kevesebb a tényleges kockázatokat fedező biztosítási felárnál. Ehhez elég csak annyit mondani, hogy jelenleg még állami tulajdonban lévő szervezetek is nagyságrendileg 300 bázisponthoz közelítő kamatfelárat kérnek a cégektől egy garanciavállalásért.

©

hvg.hu: Lesz olyan vállalkozás, amely az olcsó jegybanki hitellel nagyon jól jár?

Cs. D.: Azok a cégek járhatnak jól ezzel a programmal, amelyek devizahitelük kiváltására használják fel a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hiteleket. Ha egy vállalkozás egy meglévő devizaalapú hitelt refinanszíroz ezzel, akkor a bank szempontjából is egy kevésbé kockázatos hitelre vált, a cégnek pedig megmarad a hitel alacsony kamatozása, de már nem futja tovább az árfolyamkockázatot. A devizahitel kiváltására ez a termék még 2 százalékos felárral is tökéletesen alkalmas lehet és mérlegelés tárgyát képezheti egy hitelnyújtó számára.

hvg.hu: Tehát arra nem alkalmas a program, hogy a bankokat új hitelek folyósítására ösztönözze?

Cs. D.: Semmit nem lehet kizárni, de nem tartom ezt valószínűnek. Egy prudens működéssel működő pénzintézet nem képes a kkv-szektort 2 százalékos marzzsal finanszírozni. Ezen persze segíthetne a hitelezési kockázat legalább részbeni átvállalása a bankoktól, de 50 bázispontos garanciadíjért nehezen elképzelhető, hogy lesz olyan szervezet, amely ezt piaci alapon megteszi. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ebben a programban legfeljebb állami kockázatvállalással lehetne hitelezni a cégeket.

hvg.hu: Ennek alapján úgy tűnik, a jegybank programja nem hozza el azt a fordulatot a vállalati hitelezésben, amire szükség lenne ahhoz, hogy újra növekedésnek induljon a gazdaság.

Cs. D.: A hitelezési fordulathoz, vagyis ahhoz, hogy újra növekedésnek induljon a vállalati hitelállomány, eleve nem elég ez a pénz. A probléma önmagában nem is oldható meg azzal, hogy egy jelentős pénzmennyiséget pumpál a jegybank a pénzügyi rendszerbe. Ugyanis nem elsősorban a hitelkínálattal van baj, ahol az MNB programja beavatkozik. Pénz jelenleg is van a pénzügyi rendszerben, a probléma inkább az, hogy alacsony a hitelkereslet. A legnagyobb hagyományos hitelfelvevők pontosan azok a vállalatok voltak eddig, amelyeket jelenleg valamilyen speciális ágazati különadó sújt, vagy közvetve érinti őket valamelyik extrateher.

Emiatt szignifikánsan csökkentették a hosszú távú befektetésre fordított kiadásaikat, így beszűkült a hitelfelvétel, és mivel a nagyvállalatok nem fektetnek be, a beszállítói körük sem jut megrendeléshez. Ők azok a vállalatok, akik hitelt vettek volna fel, mert fejlesztettek volna, hogy még több megrendelést tudjanak teljesíteni. A divíziómban dolgozó 70 ember minden nap azért jön be dolgozni, hogy hitelezzen. Ebben a környezetben azonban nagyon nehéz olyan vállalkozást találni, akinek kellene hitel, és akinek szüksége is lenne pénzre. Aki pedig kér, általában nem hosszú távú befektetési célra kéri, hanem rövid távra, arra, hogy egyáltalán működni tudjon. Ez egyelőre még nem azt jelzi, hogy a fellendülés ideje eljött. A bankok nem azért nem hiteleznek, mert nem akarnak. Csak az a hitelportfólió, amit a nagyvállalati divízió kezel, 700 milliárd forint. Átlagosan négyéves lejárattal számolva ez azt jelenti, hogy egy év alatt a portfólió 25 százalékát, hozzávetőleg 175 milliárd forintot visszafizetnek az ügyfelek. Tehát ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani a meglévő hitelállományt, legalább ennyi új hitelt kell folyósítanunk egy évben. Hitelezési kedv van, és vannak folyósítások is, csak nincs sok új projekt. Lát valaki darut valahol?

hvg.hu: Mire lenne szükség ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon?

Cs. D.: A gazdasági környezetben a legfontosabb mindig a kiszámíthatóság. Ez jelenleg nagy mértékben hiányzik Magyarországról. Ezt nem lehet ad hoc intézkedésekkel helyesbíteni: a bizalmat könnyű elveszíteni, és nagyon nehéz visszaszerezni. Tehát az, hogy az MNB mesterséges úton pénzt juttat a piacra, fontos, de nem elégséges ahhoz, hogy a gazdaság beinduljon. Pár száz vagy akár pár ezer vállalkozásnak ez mentőöv lehet, de abban bízni, hogy a kkv-szektor ezzel kiemeli a gazdaságot a mélyből, teljesen naiv elképzelés. A nagyvállalatoknak kell prosperálniuk, a nagyvállalatok majd megrendelnek a beszállítóktól, a beszállítók befektetnek, új csarnok, új gép, új munkaerő kell majd nekik, amit a bankok meghiteleznek. Az új munkavállalók pedig fizetést kapnak, többet fogyasztanak, és erről az oldalról élénkítik a gazdaságot. Tehát a gazdaság élénküléséhez a foglalkoztatás növelésére is szükség van. Amíg a valódi foglalkoztatottság nem nő, addig nagyon nehéz a gazdaságot felpörgetni. A vállalati hitelezés élénkítésének mindig a hitelkereslet helyreállításából kell kiindulni, amit a bankok természetesen követni fognak.

©

hvg.hu: Elvileg a tavaly augusztus óta tartó folyamatos jegybanki kamatcsökkentés is csak azt célozza, hogy olcsóbbak legyenek a vállalkozások hitelei. Az eddigiek alapján azonban úgy tűnik, ez sem oldja meg a problémát.

Cs. D.: A kamatcsökkentés szintén jó irányt jelent, mint a Növekedési Hitel Program, ugyanis elősegítheti, hogy a pénzek megmozduljanak a gazdaságban. Korábban arra számítottam, hogy egy ilyen mértékű kamatcsökkentés sokkal negatívabb hatást fog gyakorolni a forint árfolyamára, így a jelenlegi árfolyamszint számomra pozitív meglepetés. Ennek lehet egy olyan hatása, hogy megélénkül a hitelkereslet is. Az alapkamat csökkenésével ugyanis csökken a vállalkozások meglévő és új hiteleinek kamata, amely a nagyobb hitelek esetében jelentős megtakarítással jár. A kamatcsökkentésnek ennélfogva gazdaságélénkítő hatása van, amíg a kormány és a jegybank képes elérni, hogy a kamatcsökkentés ellenére ne ugorjon meg az infláció, addig ez nagyon jó irány.

hvg.hu: Az infláció csökkenését döntő részben azonban épp a rezsicsökkentéssel érte el a kormány, ami ismét az előbb említett nagy hitelfelvevő vállalatokat sújtja. Az ő oldalukon nem veszítjük el azt, amit a kamatcsökkentéssel a cégek hitelköltségein nyerünk?

Cs. D.: Így van. Az egyik oldalon a kormány menedzseli az inflációt, és ennek köszönhetően a jegybank tovább csökkentheti az alapkamatot. Ennek azonban lehet az az ára, hogy semmiféle növekedés nem fog beindulni, mert azok a cégek, amelyek a rezsicsökkentés miatt veszteséget szenvednek el, tipikusan azok a vállalatok, amelyek milliárdokat fektetnek be a magyar gazdaságba évente. Kérdéses, hogy a módszernek lesz-e olyan gazdaságélénkítő hatása, amit a kormány ettől elvár.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Eddig 600 milliárd forintba került a családvédelmi akcióterv

Eddig 600 milliárd forintba került a családvédelmi akcióterv

Kettős magyar siker a Liu fivérektől 1000 méteren a korcsolya Eb-n

Kettős magyar siker a Liu fivérektől 1000 méteren a korcsolya Eb-n

Itt a Pénzügyminisztérium magyarázata, miért kell változtatni az egészségügyi ellátáson

Itt a Pénzügyminisztérium magyarázata, miért kell változtatni az egészségügyi ellátáson

Már letöltheti az appot, ami a TikTok és az Instagram kihívója szeretne lenni

Már letöltheti az appot, ami a TikTok és az Instagram kihívója szeretne lenni

TGM: Európai Néppárt és egyéb járási legendák

TGM: Európai Néppárt és egyéb járási legendák

WHO: Nemzetközi szinten is magas a koronavírus veszélyessége

WHO: Nemzetközi szinten is magas a koronavírus veszélyessége