A szén-dioxid-kibocsátás miatt zsugorodik a sztratoszféra – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A légkörnek a földfelszíntől számított második rétege 400 méterrel vékonyabb, mint az 1980-as években.
A holland kutatók szerint több százmillió ember él olyan helyen a világon, ami a század végére víz alá kerülhet.
A jelenlegi technológiákkal 2025-re legfeljebb 150 millió szén-dioxidot lehetne kivonni a légkörből, ami sokkal kevesebb, mint amire szükség van.
Az ausztrál tudósok előtte-utána készült műholdfelvételek alapján tudták meg, hogy eltűnt egy akkora tó az Antarktiszról, mint a fél Balaton.
Bár a Velencei-tó sajátos adottságai miatt fokozott veszélye van a tömeges halpusztulásnak, felkészülhetnek a hazai horgásztavak is: a túlhasználat és a klímaváltozás miatt a hazai ökoszisztémára katasztrofális következményekkel járhat számos tényező.
Környezetvédők szerint vissza kell adnunk a folyóknak az ártereiket.
Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is – írja elemzésében Kis Anna meteorológus
Kutatók szerint 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén háromszorosára fog nőni az időjárás okozta elhalálozás kockázata Európában.
Az amerikai kutatók Európában, Kínában és Észak-Amerikában nézték meg, miként változott a lezárások hatására a szálló por légköri koncentrációja.
Jelentősen hátráltatja a zéró kibocsátás elérését, ha az országok csak az elektromos járművek bevezetésére koncentrálnak. Sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia az „aktív utazásnak”, így a kerékpározásnak és a gyaloglásnak a klímacélok megvalósításában, mint eddig gondolták – hangsúlyozza egy nemzetközi tudóscsoport.
Hogyan lehet megértetni a gyerekekkel a klímaváltozás összefüggéseit? Hogyan tud segíteni egy diákok által tervezett alkalmazás tanulási zavarral küzdő diákoknak? Miért kell egy iskolának egy drón, és össze lehet-e kötni a vidéken élőket? Olyan civil projekteket mutatunk be, amelyek ezekre a kérdésekre adnak választ.
Nagyon nem mindegy, mit viselünk, és mit kenünk magunkra, ha a nyár legmelegebb időszakában vagyunk. Megszívlelendő tanácsaink következnek.
Az ausztrál környezetvédelmi csoportok szerint Ausztrália nem tesz eleget a korallzátony megóvásáért.
Amerikai kutatók szerint rendkívül gyorsan nő a Föld hőelnyelő képessége, amit kifejezetten aggasztónak tartanak.
Egyes szakértők és kormányzati stratégiai dokumentumok szerint is magas kitettséget és függőséget jelez, hogy Magyarország villamosenergia-importja az elmúlt évtizedben stabilan harminc százalék körül ingadozott. Az EU és így Magyarország által is célul tűzött 2050-es klímasemlegesség elérésének egyik feltétele azonban éppen annak a valóságot már régen nem fedő gondolkodásnak a meghaladása, hogy az országok szigetszerűen működnek az európai energiarendszerben, és minden időpillanatban vagy tetszőleges időhorizonton a belső keresletet belső kínálatból kell fedezni. A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.
A melegedő időjárás miatt korábban jön a rügyfakadás, a késői fagyok pedig lefagyasztják a fiatal hajtásokat, és viszik a termés javát. A jelenséget a franciaországi szőlők idei példája nyomán kutatták ki négy nemzet kutatói.
Az amazonasi erdőirtás, a japán szénerőművek, a műanyagok és a mérgező hulladék ellen kampányolnak azok a környezetvédő aktivisták, akik az idén Goldman Környezetvédelmi Díjat, hétköznapi nevén zöld Nobel-díjat kaptak. A hat nyertes pénzügyi támogatást kap ahhoz, hogy folytatni és bővíteni tudja kampányát.
A Polarstern német kutatóhajó 150 TB adatot és több mint ezer jégmintát gyűjtött be, hogy kiderítsék a szakemberek, miként alakul a jég olvadása az Északi-sarkon.
A műholdas felvételek szerint az eddiginél gyorsabban töredezik az Antarktisz gleccsereit a tengerbe omlástól védő selfjég.
A természettudós szerint feltétlenül szükséges felgyorsítani a klímavédelmi intézkedéseket.
