Első alkalommal tavaly készült el hasonló jelentés. „Az EU cselekvési képessége és mozgásszabadsága” című dokumentum megállapításai visszaköszönnek a jogalkotási kezdeményezésekben, illetve egy-egy területen belül a szempontrendszer összeállítása során is. A mostani anyagban a Bizottság négy fő globális trendet azonosított, amelyek hatással bírnak az EU cselekvési képességére és mozgásszabadságára. Ezek a következők:
éghajlatváltozás és más környezeti kihívások;
hiperkonnektivitás és technológiai átalakulás;
a demokráciát és az értékeket fenyegető nyomás;
valamint a világrend és a demográfia változásai.
Emellett tíz olyan kulcsfontosságú cselekvési területet is meghatároztak, amelyeken az EU megragadhatja a globális vezető szerepre és a nyitott stratégiai autonómiára kínálkozó lehetőségeket.
Miközben nem tudhatjuk, mit tartogat számunkra a jövő, a legfontosabb megatrendek, bizonytalanságok és lehetőségek jobb megértése növelni fogja az EU hosszú távú cselekvési képességét és mozgásszabadságát
– indokolta a jelentést Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke. Az imént említett tíz terület között található például a fenntartható és reziliens egészségügyi és élelmiszerrendszerek biztosítása, a dekarbonizált és megfizethető energia biztosítása és “a biztonsági és védelmi kapacitások és a világűrhöz való hozzáférés megerősítése”.
A “jövőbe látáshoz” az Európai Bizottság nem csak saját és felkért szakértőit, hanem a tagállamok előrejelzését is igénybe veszi. Sőt, mindezt intézményesítették is, miután a Bizottság létrehozta az egész EU-ra kiterjedő Előrejelzési Hálózatot, amely a „Miniszterek a jövőért” 27 tagját is magában foglalja valamennyi tagállamból. Ez a hálózat megosztja a bevált gyakorlatokat, és az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdések megvitatásával a Bizottság stratégiai előrejelzési programjának alapjául is szolgál.
