A vadászati világkiállítás árából 800 település lenne megmenthető árvíztől és aszálytól
6 perc
2021.09.07. 15:00
Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.
Akaratlanul is bizonyosságot nyertek az elmúlt héten a homokhátságiak, hogy a néhány tízmilliós beruházásukkal már néhány év alatt százmilliós nagyságrendű hasznot tudnak majd hajtani. A helyi szennyvíztisztító a karbantartás miatt csak egy-két napig nem engedte ki a szürkevizet a kialakított tavakba, és a talajvíz máris 20 centimétert csökkent.
A Szegedtől nyugatra fekvő Ruzsa egyike annak az öt falunak, amelyek az elmúlt három évben részt vettek az Európai Unió LIFE programjában, hogy gyakorlatilag filléres beruházásokkal segítsenek az ott élőknek hol a szárazság, hol pedig az árvizek okozta károk mérséklésében. A munkálatok befejeződtek, ezekben a hetekben tartják a víztározók, rönkgátak, vizes élőhelyek és szabadidőparkok ünnepélyes átadását, és habár van ígéret a folytatásra, az is csak szórványos lesz.
Pedig a tapasztalatok alapján 50 milliárd forintból (alig egy vadászati világkiállításnyi pénzből) el lehetne kezdeni a gondok megoldását azon a 800 településen, amelyek fokozottan veszélyeztetettek a klímaváltozás hatásai miatt.
Kilátszik a vízből a pontyok háta - kritikus helyzetbe került számos magyar halastó
Száraz vagy csak félig telt medrek, kilógó halhátak jellemzik a dunántúli völgyekben fekvő halastavak nagy részét. A térség haltermelésének ötöde van veszélyben az aszály miatt. A hazai hal viszont nem csak emiatt drágul ősszel.