Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.
Akaratlanul is bizonyosságot nyertek az elmúlt héten a homokhátságiak, hogy a néhány tízmilliós beruházásukkal már néhány év alatt százmilliós nagyságrendű hasznot tudnak majd hajtani. A helyi szennyvíztisztító a karbantartás miatt csak egy-két napig nem engedte ki a szürkevizet a kialakított tavakba, és a talajvíz máris 20 centimétert csökkent.
A Szegedtől nyugatra fekvő Ruzsa egyike annak az öt falunak, amelyek az elmúlt három évben részt vettek az Európai Unió LIFE programjában, hogy gyakorlatilag filléres beruházásokkal segítsenek az ott élőknek hol a szárazság, hol pedig az árvizek okozta károk mérséklésében. A munkálatok befejeződtek, ezekben a hetekben tartják a víztározók, rönkgátak, vizes élőhelyek és szabadidőparkok ünnepélyes átadását, és habár van ígéret a folytatásra, az is csak szórványos lesz.
Pedig a tapasztalatok alapján 50 milliárd forintból (alig egy vadászati világkiállításnyi pénzből) el lehetne kezdeni a gondok megoldását azon a 800 településen, amelyek fokozottan veszélyeztetettek a klímaváltozás hatásai miatt.
Kilátszik a vízből a pontyok háta - kritikus helyzetbe került számos magyar halastó
Száraz vagy csak félig telt medrek, kilógó halhátak jellemzik a dunántúli völgyekben fekvő halastavak nagy részét. A térség haltermelésének ötöde van veszélyben az aszály miatt. A hazai hal viszont nem csak emiatt drágul ősszel.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.
