A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
Csak fizetnek, azt nem mondják meg, hogy mit kéne csinálni az összeggel, jelentette be a Facebookon Karácsony Gergely.
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
A túlnyomó többség a természetkárosítás elleni hatékonyabb fellépést és a természeti területek beépítések tilalmát várja természet- és klímavédelem ügyében a kormánytól. A WWF friss felmérése alapján az egész ország egységes az ügyben, csak egy kérdés volt megosztó, hogy megfelelő klímacélokat tűztünk-e ki magunk elé.
Jövő évtől csak arra a termékre írhatja rá a gyártója, hogy „szén-dioxid semleges”, amelyikről ezt tudja bizonyítani is.
Legyen szó fizikai vagy mentális egészségről, nem fogjuk megúszni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, amik nem csak új kórokozók megjelenéséhez, a régiek könnyebb terjedéséhez vezetnek majd, de az extrém időjárási jelenségek fizikai sérüléseket is okoznak, a klímaváltozás előtt és hatásai nyomán pedig szorongás és depresszió terjed. Mindez éves szinten több millió ember halálához vezet majd a pesszimista forgatókönyvek szerint.
A jelenségre már kifejezés is létezik: greenwashingnak hívják, ha egy cég olyan marketingkampányt épít, amiben hamisan állítja be magát környezetbarátnak.
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
Drasztikus hatással lesz a globális felmelegedés a mezőgazdasági termelésre, akár harmadával is csökkenhet a legfontosabb termények globális hozama. Magyarországon a kukoricatermelést vághatja haza, ha elbukik a klímavédelem: a termés akár négyötödéről is lemondhatunk a század végére.
Június végétől már csakis közel nulla energiaigényű lakóépületekre adnak lakhatási engedélyt, vagyis fel kell kötnie a nadrágot annak, aki új otthon építésébe vág bele. Szerencsére többféle technológia is rendelkezésre áll, ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a szigorúbb elvárásokat.
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
Újra lesz környezetvédelmi minisztérium, zöld utat kapnak a szélerőművek, Paks 2-t nem erőltetik, ha leváltják az Orbán-kormányt – értettek egyet az ellenzéki összefogás pártjainak képviselői a csütörtöki környezetvédelmi tematikájú kerekasztal-beszélgetésen. A környezetvédelmet belevennék az alaptantervbe, megszüntetnék a napelemek termékdíját, úgy alakítanák a mezőgazdasági támogatásokat, hogy a kisebbeknek több jusson, és szóba kerültek az aranykalászos kiskirályok is. Az ellenzék egységes képet igyekszik mutatni a zöldpolitikában, politikusaik inkább udvariasan kiegészítették egymás mondanivalóját, semmint vitáztak a csütörtöki rendezvényen.
Fenntartható energiaforrásnak minősítené a földgáz- és atomenergia-projekteket az Európai Bizottság. A magyar kormány ezt győzelemnek tekinti, a klímapolitikát komolyabban vevő tagállamok viszont ellenzik a lépést.
Ennek is, annak is megvannak az előnyei és a hátrányai, de van egy nagy különbség, ami mellett nem mehetünk el.
Miközben a kakaótermelés maga is jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, a jelenség vissza is hat a csokoládé alapanyagára. A klimatikus változások nyomán akár a felére is csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága.
A Greenpeace egyebek közt arra volt kíváncsi, hogy mit várnak a választók a kormányfőaspiránsoktól, melyik számukra a legfontosabb "zöldprobléma", mit gondolnak a megújuló energiáról, illetve az atomerőművekről.
