Hogyan él az ország legismertebb klímakutatója? Miként teszi fenntarthatóbbá a saját háztartását az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána? A CEU-n dolgozó professzor hétgyerekes édesanya, és szerinte a nagycsaládos lét megtanít arra, hogyan faragjunk le a környezeti lábnyomunkból. Interjú.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
A Dél-Alföld lehet a földgáz Bős-Nagymarosa? A biomassza nem is megújuló energiaforrás? Mi a jó a rezsinövelésben? Mit lehet tenni ilyen válsághelyzetben a klíma védelmében? A WWF Magyarország szakértőjének írása.
Óriási tétje volt egy szerdai szavazásnak az Európai Parlamentben: ha a képviselők többsége elutasítja az Európai Bizottság előterjesztését, akkor alapvetően más iránt vett volna az uniós energiapolitika. Végül ehhez 75 szavazatra lett volna még szükség.
Ami az éghajlatváltozás elleni politikát illeti, az amerikai ellenzék politikája leginkább az olyan tekintélyelvű kormányokat idézi, mint a magyar és a lengyel, viszont nem sok hasonlóságot mutat a hasonló jobbközép pártok irányvonalával. Így értékeli a New York Timesban megjelenő blogjában Paul Krugman.
A környezetvédelmi miniszterek tanácsán is átment az uniós klímacsomag több eleme. Már szinte biztos, hogy fizetni kell majd a rosszul szigetelt épületek vagy korszerűtlen járművek kibocsátása miatt, és hogy 13 év múlva már nem lehet belső égésű motorral szerelt új autókat eladni. A javaslatcsomagba azért került néhány engedmény és kiskapu.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Öt törvényt fogadtak el az EU környezetvédelemért felelős miniszterei.
A magyarországi benzinárstop a milliárdosokra is vonatkozik, a legtöbb európai ország azonban igyekszik distinkciót tenni, kinek jusson az állami támogatásokból. A klímavédelmi tervekből több helyen visszavettek, de a magyar kormány ebben is ott van az "élcsoportban".
Öntik a pénzt földgázkitermelő és szállító kapacitásaik fejlesztésébe az országok az orosz-ukrán háború által okozott energiaválság következtében. Ez azonban könnyen semmissé teheti a Föld túlmelegedésének megakadályozását célzó erőfeszítéseket.
Az Európai Parlament tagjai plenáris ülésen vitatták meg és szavaztak a Fit for 55 klímavédelmi csomagról, amelynek célja az EU károsanyag-kibocsátásának legalább 55%-os csökkentése 2030-ig. Elfogadták, hogy 2035-től az EU-ban csak olyan új autót lehessen vásárolni, ami elektromos hajtású. A csomag egyik legfontosabb eleme, a károsanyag-kibocsátás kereskedelmének reformja viszont nem ment át a szavazáson, mivel a baloldali és zöld képviselők szerint kompromisszumos a javaslat nem volt elég ambiciózus, míg a radikális jobboldal szerint túlzottan is az volt, így végül egyik fél sem támogatta.
Fekete ruhás tüntetők zavarták meg a német kancellár egyik stuttgarti rendezvényét, amiről Olaf Scholz azt mondta, „egy hála istennek rég elmúlt időszak megmozdulásaira” emlékezteti.
A hazai földgázfelhasználás egynegyede megspórolható lenne a lakóépületek energetikai felújításával, ami azonban alig-alig halad, és a járvány kezdete óta többszörösére drágult.
Több élelmiszerre vagy több, az oroszoktól függetlenül megtermelhető üzemanyagra van nagyobb szükség? Állati takarmány, etanol és biodízel, vagy több kenyér? Az orosz olajembargó fokozott aktualitást adhat ezeknek a kérdéseknek.
A Türk Tanács aszálymegelőzési intézetéről szóló megállapodást lengetett be Taskentben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki azt is elárulta, hogy egy múlt század közepén kidolgozott, de világhírű magyar technológiával szállhatunk be az üzbég atomerőmű-építésbe.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
Csak fizetnek, azt nem mondják meg, hogy mit kéne csinálni az összeggel, jelentette be a Facebookon Karácsony Gergely.
