Hiába javulnának általánosan a mezőgazdasági termelési mutatók, ezeket vissza fogja vetni a klímaváltozás hatásai következtében csökkenő termelékenység és az ezzel járó károk növekvő mértéke, ami miatt szélmalomharcra kényszerül a globális élelmiszeripar – írja a Másfélfok az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) friss jelentésének részleteit ismertetve.

A klímaváltozás következtében így

az évszázad végére a jelenleg megművelhető területek körülbelül egyharmada erre alkalmatlanná válik, a világ kalóriafogyasztásának közel háromnegyedét kitevő adó négy termény – kukorica, rizs, búza és szója – globális hozama pedig 10-30 százalékkal is csökkenhet.

A jelentésből kiderül, hogy még ha sikerül is 1,5 Celsius fok körül tartani a globális felmelegedést, akkor is 63 milliárd dollárt fognak kitenni az alkalmazkodás költségei és a várható veszteségek, ha viszont 3 Celsius-fokos lesz a felmelegedés, akkor már bő kétszer ekkora: 128 milliárd dolláros költséggel kell számolni. Egy bizonyos ponton túl pedig már nem is lesz esély alkalmazkodni.

Mi történt itt februárban? Mi vár Magyarországra a klímaváltozás tükrében?

Gyengülő széltevékenység, de - mint az utóbbi két hónapban - erősebb viharok várnak Magyarországra (is) a globális felmelegedés következtében. Az új ENSZ-jelentés minden korábbinál sötétebben látja az éghajlatváltozást. A magunk mögött hagyott tél hazai adatai sem túl biztatók.

A klímaváltozás a mennyiség mellett a termények minőségére is kedvezőtlenül hat majd: várhatóan 5-10 százalékkal csökken nyomelem- és tápanyagtartalmuk, romlik az állaguk, színük és ízük, ezzel együtt az eladhatóságuk is.

A klímaváltozás kiváltotta szélsőséges időjárási események ráadásul erősítik egymás negatív hatásait: a hőség és aszály például olyan pusztító kombinációt jelent, amely nemcsak az élelmezésbiztonságot veszélyezteti, de súlyosbítja az egészségügyi kockázatokat is, így alultápláltsághoz, a szív- és érrendszeri megbetegedések és mentális panaszok gyakoriságának növekedéséhez vezet.

A jelentésben kitérnek a kulcsfontosságú kukoricatermesztő régiók várható helyzetére is, ezek egyidejű bedőlésének kockázatát például jelentősen növeli még a 2 Celsius-fokos globális felmelegedés is.

Európában Magyarország és Spanyolország kukoricatermő vidékein várható a legnagyobb mértékű (akár 60-80 százalékos) visszaesés, ha nem kezdünk el idejében alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez

– írták, de jelezték, hogy ennek létezik ellenszere: számos hatékony alkalmazkodási stratégia áll rendelkezésre, így többek között:

• a termények és termékek diverzifikálása,
• a természetalapú megoldások, mint az agroökológiai gyakorlatok alkalmazása, amelyek előnnyel járnak mind az élelem-ellátás, mind a természeti környezet megóvása szempontjából.

Hogy mekkora változásokhoz kell alkalmazkodni, az attól is függ, milyen gyorsan sikerül mérsékelni a klímaváltozást. A jelentés készítői hangsúlyozzák, hogy minden egyes tized fok melegedés súlyosbítja a hatásokat, ezért minél hamarabb alacsony-kibocsátású, fenntartható pályára kell állítani a gazdaságot, és mellette el kell kezdeni felkészülni a már elkerülhetetlen változásokra.

A lap figyelmeztet, minél tovább halogatjuk a kibocsátások csökkentését, annál nagyobb ára lesz annak, hogy alkalmazkodni tudjuk a megváltozott körülményekhez – ha egyáltalán sikerül –, és annál több elkerülhetetlen veszteséget leszünk kénytelenek elkönyvelni.