Kevesebb Paks, több szélenergia, kritika a rezsicsökkentésnek – Milyen zöldpolitikával készül az ellenzék?
Újra lesz környezetvédelmi minisztérium, zöld utat kapnak a szélerőművek, Paks 2-t nem erőltetik, ha leváltják az Orbán-kormányt – értettek egyet az ellenzéki összefogás pártjainak képviselői a csütörtöki környezetvédelmi tematikájú kerekasztal-beszélgetésen. A környezetvédelmet belevennék az alaptantervbe, megszüntetnék a napelemek termékdíját, úgy alakítanák a mezőgazdasági támogatásokat, hogy a kisebbeknek több jusson, és szóba kerültek az aranykalászos kiskirályok is. Az ellenzék egységes képet igyekszik mutatni a zöldpolitikában, politikusaik inkább udvariasan kiegészítették egymás mondanivalóját, semmint vitáztak a csütörtöki rendezvényen.
„Felzabáltak minden zöldfelületet” – minősítette az Orbán-kormány zöldpolitikáját Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője, az ellenzéki pártok környezetvédelmi témájú kerekasztal-beszélgetésén csütörtökön. A Civitas Intézet által szervezett eseményen az ellenzéki együttműködés pártjainak öt képviselője fejtette ki egymástól nem különösebben eltérő álláspontját a reménybeli ellenzéki kormány környezetvédelmi politikájáról.
Egyetértettek például abban, hogy a hazai környezetvédelmet szisztematikusan tönkretevő – ennek részleteit Schmuck Erzsébet taglalta részletesebben, de mások is fel-fel elevenítettek egy-egy szimbolikus lépést, mint a szélerőművek ellehetetlenítését, vagy épp akár Kishantos szétverését – Orbán-kormánnyal szemben mindent másként kell csinálni. Így például ismét lesz független környezetvédelmi minisztérium, amely felelős lesz a klíma- és energiapolitikáért, a vízügyért, a természet- és környezetvédelemért, a biodiverzitás megőrzéséért. Az LMP-s politikus szerint két nagy kihívással kell majd megbirkóznia: az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével.
A minisztérium pontos jogköreit és struktúráját érintő kérdésre Szabó Rebeka zuglói alpolgármester, a Párbeszéd Magyarországért alapítója jelezte, még egyeztetnek róla. Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője, a parlamenti Fenntartható fejlődés bizottság alelnöke pedig arról beszélt, hogy úgy kell kialakítani a rendszert, hogy
a környezetvédelmi minisztérium által hozott jogszabályokat ne húzza keresztül egyetlen másik minisztérium sem.
Schmuck Erzsébet később arról beszélt, hogy lesz pár dilemma, például, hogy az erdők ügye melyik tárcához kerüljön majd.
Részvételi módszerek
Egyetértés van a pártok között a civil társadalom nagyobb mértékű bevonásában is. Ezzel ismét változtatnának az Orbán-kormány által követett, a jelenlévők által erősen kritizált politikán. Szabó Rebeka szerint szükség lesz egy igazságos pályázati rendszerre, amellyel azoknak a civil szervezeteknek biztosítanak majd támogatást, amelyek közfeladatot látnak el az állam helyett. Ezen felül részvételi módszerekkel szeretnék bevonni az állampolgárokat a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni intézkedések tervezésébe, átgondolásába. Példaként a fővárosi klímatanácsot említette. Az emberek bevonásában nagy szerep hárul majd szerinte az önkormányzatokra.
Harangozó Gábor MSZP-s országgyűlési képviselő, a párt Agrár- és Vidékpolitikai Tagozatának elnökhelyettese ezzel kapcsolatban azt vetette fel, hogy a klímakatasztrófa elleni komoly lépésekre vonatkozó döntéshozatalba a szakszervezeteket is be kell majd vonni, hogy ne történjen az, mint a rendszerváltáskor, amikor a nagy változások nyomán rengetegen elvesztették a munkájukat.
Alaptantervbe a környezetvédelemmel!
Urfi Máté, a Momentum zöld szakpolitikusa a jogállamiság fontosságáról beszélt. Szerinte a jognak nemcsak a PET-palackkal tüzelőkre kell érvényesnek lennie – jelezte, hogy szociális okból csupán 10 százalék tesz így, és őket majd segíteni kell, a többieket tájékoztatni és ha tovább folytatják büntetni –, de magasabb szintekre is. Konkrétan említette a kiemelt kormányzati beruházásokat, mint például a Fertő tavi építkezés. Ezek szerinte azt bizonyítják, hogy jelenleg
a létező jogszabályokat sem tartjuk be.
Bősz Anett, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a természetvédelemnek az alaptanterv részévé kell válnia, hogy ne csak a „felső tízezernek” legyen fogalma például arról, hogy mik a klímaügyek és miért fontos a megfelelő hulladékkezelés. Szerinte a francia zöldeket érdemes követni, akik azt mondják, egyenlő módon kell képviselni „azokat is, akik a hó végétől, és azokat is, akik a világvégétől félnek”.
Kevesebb Paks, több szél
Az ellenzéki zöldpolitikusok abban is egyetértettek, hogy rossz döntés volt a kormány részéről, amikor ellehetetlenítette a szélerőműveket, így másként képzelik el a megújuló energiatermelést is. Többen is kiálltak Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje mellett, akit korábban sok kritika ért, főként a kormánysajtóban, miután (a Greenpeace és a HVG által közösen szervezett, környezetvédelmi témájú miniszerelnök-jelölti vitán) felelőtlen lépésnek nevezte a rezsicsökkentést, és az energiatakarékosság fontosságát hangoztatta.
Urfi Máté szerint senki nem mondta, hogy az energiatakarékossággal a komfort is csökken majd. Szerinte a kulcs a lakóingatlanok mélyfelújítása – amit hazai civil szervezetek már jó ideje hangoztatnak – „erre kell sokmilliárd adóforint, nem arra, hogy egy konyhában kicseréljük a márványpultot 50 százalékban adóforintból”.
Ki viselje a klímaharc költségeit? Erről volt a legnagyobb vita Dobrev és Márki-Zay között
A Greenpeace és a HVG szervezésében beszélgetett egymással a két ellenzéki, miniszterelnök-jelöltségért versenyző vezető politikus, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről és elmondták konkrét terveiket arról is, kinek kell állni a klímaválság költségeit. A beszélgetést Gergely Márton, a HVG felelős szerkesztője vezette, ebben a cikkben elolvashatja percről-percre tudósításunkat.
A konkrétabb tervekről Szabó Rebeka beszélt, aki szerint a közös cél, hogy 2030-ig 35 százalékra emeljék a megújulók arányát a hazai energiamixben. Ehhez szerinte
- megfelelően kell zöldre alakítani a nagyerőműveket, például a Mátrai Erőművet,
- meg kell szüntetni a napelemekre kivetett termékdíjat,
- lehetővé kell tenni a szélerőművek telepítését (de csak oda, ahol gazdaságilag értelmezhető – jelezte később Nunkovics Tibor),
- elő kell segíteni a helyi energiaközösségek kialakításának lehetőségét,
- és hogy egy lakossági pályázat ne csak pár óráig legyen elérhető, mert olyan hamar kifogy a keret, hanem legyen folyamatos forrás,
- valamint könnyen elérhető tanácsadó hálózat.
Az elképzelések szerint a lakossági pályázóknak az energetikai korszerűsítés esetén 80 százalékban vissza nem térítendő támogatást kellene adni, a maradék 20 százalékot pedig abból tudnák törleszteni, amit a számlán megspórolnak.
Nunkovics Tibor azzal egészítette ki az energiaügyi célokat, hogy a hazai energiamix a legolcsóbb, legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb legyen.
A paksi atomerőművet először Urfi Máté említette, aki kijelentette,
A jelenlegi energiastratégia gombhoz varrja a kabátot, a gomb pedig Paks 2,
és ehhez méretezik a megújulókat, amiknek az ellenzék nagyobb szerepet adna. Schmuck Erzsébet jelezte ugyanakkor, hogy nem jó a jelenlegi gyakorlat, hogy sokszor mezőgazdasági területeken alakítanak ki óriási napelemparkokat. Az LMP-s politikus beszélt arról is, hogy idővel ki kell vezetni az atomenergiát, Paks 2-t pedig előbb felfüggeszteni majd leállítani.
Szóba került az energiaszolgáltatás területén az utóbbi időszakban tapasztalható mind fokozottabb centralizáció, de ezzel kapcsolatban csak azt jelezték a politikusok, hogy a választások után újra kell ezt gondolni, illetve hogy a helyi energiatermelést kell erősíteni. Itt jegyezte meg Szabó Rebeka, hogy fontos lenne odafigyelni a szociális tűzifa minőségére is, amivel a kormány jelenleg nem törődik.
Elegük van az aranykalászos kiskirályokból
A kerekasztal utolsó témája a mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem viszonya volt. Schmuck Erzsébet szerint csökkenteni kellene a műtrágyák és a vegyszerek használatát, nagyobb teret engedni az ökológiai gazdálkodásnak. Nunkovics Tibor ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az elegendő minőségi élelmiszer megtermelésének szempontjait sem szabad elhanyagolni, és meg kell találni a megfelelő arányt a kis családi gazdaságok és a nagybirtokok között. Szerinte előbbieken sokat segítene a megfelelő szövetkezeti együttműködés, és ebben az állam segíthetne.
Szabó Rebeka az élelmiszerbiztonság mellett a biodiverzitás szempontjait emelte ki, az új kormánynak szerinte jobban kell segíteni azt, hogy egy adott tájegységhez legjobban illő termelési formák működjenek. Jelezte, hogy uniós cél az ökológiai gazdálkodás arányának 25 százalékra emelése, szerinte ezt azzal is segíthetné az állam, hogy az ilyet vállalók az első hektár földet ingyen kapnák. Emellett oda kellene figyelni a GMO-mentességre és a beporzóvédelemre is.
Harangozó Gábor szerint a mezőgazdaság okozta környezeti terheléséért a nem tudásalapú a termelés a felelős, és hogy sokan nem figyelnek a környezeti adottságoknak megfelelő földművelésre. Ilyen szempontból
katasztrofális az aranykalászos gazdaképzés, amely csak arra jó, hogy helyi kiskirályokat termeljen.
Ehelyett szerinte fontosabb lenne elősegíteni a precíziós gazdálkodást, és az uniós előírások betartását, mert csak akkor lesznek képesek versenyképes, megfizethető, környezetbarát minőségi terméket előállítani a gazdák.
Urfi Máté a vízmegtartó gazdálkodás fontosságáról beszélt és jelezte, hogy köztes kompromisszumos utakat kell találni, mert ha minden gazdaság ökológiai lesz, akkor nagyon megdrágul az élelmiszer. Ezeket a kompromisszumokat minisztériumközi kabinetekben lehet majd megtárgyalni.
Bősz Anett szerint abban kell segíteni a gazdákat, főleg a kisebbeket, hogy tudjanak versenyképesen gazdálkodni, modernizálni, és fölnőni a természetvédelmi feladatokhoz, de fontos a fogyasztói tudatosság is, hogy az emberek hajlandóak legyenek többet fizetni, például egy helyi gazda által fenntartható és állatbarát módon termelt tojásért. Schmuck Erzsébet még hozzáfűzte, hogy a talajerő megőrzését és helyreállítását is napirenden kell tartani, aminek rossz állapotára már a jelenlegi agrárminiszter, Nagy István is felhívta a figyelmet.
Harangozó Gábor a károkozó technológiák megakadályozásának szükségességéről beszélt. Szerinte a tőkeerős nagygazdaságok jobban tudnak alkalmazkodni a környezetvédelmi elvárásokhoz, ezért át fogják csoportosítani a támogatásokat, hogy több jusson a kisebb gazdaságoknak, és így ők is jobban tudjanak alkalmazkodni.
A kerekasztal-beszélgetésen kiderült még, hogy ellenzik a spekulációs földfelhasználást, hogy szerintük a jelenlegi kormány vidékpolitikája csak a kiszolgáltatottságot növeli, és a közös program része az állatvédelem is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Vízcsap, bankszámla és postafiók: hogyan indíthatjuk zöldebb életmóddal az új évet?
A környezettudatos életmódra áttérés nem megy egyik pillanatról a másikra, de minden kis lépés számít. A szilveszterkor szinte kötelezően megfogadott fogyókúra és egészséges életmód mellett azt is megfogadhatjuk, hogy fenntarthatóbbá tesszük az életmódunkat. Hogy hogyan, ahhoz adunk most egyszerű tippeket.
A magyar gazdák azért nem használnak okos megoldásokat, mert bizalmatlanok a technológiával szemben
Bár a mezőgazdaság fokozottan kitett a klímaváltozás negatív hatásainak, a gazdák csak egy része használ olyan okos megoldásokat, amelyek hozzájárulnak az ágazat fenntartható működéséhez.
