A magyarok több mint 90 százaléka – függetlenül attól, hogy milyen településen él – elvárja a mindenkori kormánytól, hogy kiemelt fontosságúként kezelje a természet- és klímavédelem ügyét – derül ki a WWF Magyarország friss, országos reprezentatív kutatásából.
A felmérés főbb megállapításai:
- a lakosság 71 százaléka látja indokoltnak, hogy minden kormányzati ciklusban önálló környezetvédelmi minisztérium működjön;
- az önálló minisztériumra vonatkozó elvárás lakóhelytől függetlenül magas: a budapestiek közel 67, a megyeszékhelyen élők 74, a más városok lakosainak közel 75, a falvak, községek lakóinak pedig 68 százaléka szeretné ezt;
- a megkérdezettek 97 százaléka szerint fontos lenne, hogy a hatóságok hatékonyabban lépjenek fel a természetkárosítás ellen;
- 98 százalék egyetért azzal, hogy Magyarország természeti területeit nem szabadna beépíteni;
- 93 százalék pedig azzal, hogy a törvényhozói döntések a civil és szakmai szervezetek, illetve a társadalom mélyebb bevonásával szülessenek meg.
A zöldpolitika jól felvetett témáival a szavazásban bizonytalanok jelentős részét tudnák mozgósítani a pártok, és még a párt nélküli biztos szavazók csoportjából is nagyot meríthet az, aki hiteles üzeneteket tud megfogalmazni – derül ki egy friss felmérésből.
A felmérés során rákérdeztek az erdők ügyére, ahol a válaszadók 95 százaléka vélte úgy, hogy a magyarországi védett erdőkben csökkenteni kell a fakivágásokat. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy Magyarországon tizenhárom, közösségi jelentőségű természetes erdőtípus – különféle bükkösök, tölgyesek, ártéri erdők – található, amelyek közül a 2019-es országjelentés szerint hét rossz, öt pedig kedvezőtlen állapotban van, az idős erdők mennyisége pedig nagyon lecsökkent.
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
Kitértek a vízhiányra is, ezzel kapcsolatban az emberek 95 százaléka támogatná, hogy az elvezetés helyett inkább megtartsuk a vizet Magyarországon az aszályok és hőhullámok hatásainak elkerülése céljából.
A felmérés alapján a lakosság 78 százaléka személyesen is hajlandó lenne részt vállalni a természet- és klímavédelemben. A válaszadók 82 százaléka a saját életében, háztartásában tenne minél többet, 35 százalékuk adójuk 1 százalékával segítené, 34 százalékuk önkéntesként, tevőlegesen is részt venne ilyen témájú civil kezdeményezésekben, 33 százalékuk pedig a közösségi médiában követné a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket.
Egyre több lesz a forró nap, az aszály és az erdőtűz, eső pedig, ha esik, egyre inkább özönvízszerűen hullik le – többek között ezeket az időjárási forgatókönyveket jósolják Magyarországnak és a régiónak a klímaváltozás nyomán. A Másfélfok összeszedte, mire számíthatunk.
Egy megosztó kérdés
Az egyetlen megosztó kérdés Magyarország klímapolitikai célkitűzéseinek megítélése volt. Itt a válaszadók 36 százaléka nem tartotta megfelelőnek a célokat, 33 százalékuk viszont elegendőnek tartotta, illetve további 30 százalék nem tudta ezt megítélni. Azok közül ugyanakkor, akik szerint nem megfelelőek a célok, szinte mindenki (98 százalék) túl enyhének vagy legalábbis a kelleténél enyhébbnek gondolja.
Az adatfelvételt 2022. március 28–31. között végezte az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte.