Szinte az egész emberiség ki van téve a légszennyezésnek: a világ népességének mintegy 99 százaléka lélegzik olyan levegőt, amelyben határérték felett vannak a szennyezőanyagok – közölte hétfőn közzétett éves jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Kínai kutatók szerint 1850 és 1900 között még csökkent a tenger szintje, a tendencia azonban mára megfordult.
Egy új amerikai tanulmány szerint a levegőbe kerülő pollen mennyisége 250 százalékkal emelkedhet meg a klímaváltozás hatására.
A klímaváltozás okozta, abnormális jelenségek a világ minden pontját érintik. Ezek egyik legsúlyosabb következménye, hogy bizonyos területeken néhány évtized múlva már lehetetlen lesz élni.
Az izraeli Tel-avivi Egyetem kutatói szerint az elmúlt 70 évben a madarak testhossza és testtömege is megváltozott.
A teljes energiarendszer átalakítására és tartós változtatására van szükség.
A klímakrízisről szóló kötetet nem ő jegyzi, több mint száz szerző ad bele anyagot, de nem kizárólag klímatudósok: ott van köztük Thomas Piketty és Margaret Atwood is.
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
A bitcoin bányászata óriási energiát emészt fel, de volna rá megoldás, hogy kisebb legyen a kripto ökológiai lábnyoma.
A kanadai tavakban szabadon engedett aranyhalak a jelek szerint nagyon jól érzik magukat, így hatalmas méretűre nőhetnek.
A Global Witness jelentése szerint ha valaki klímaszkeptikus, annak egy idő után egyre durvább álhíreket és összeesküvés-elméleteket ajánl a Facebook.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
Az évszázad végére a Föld lakosságának háromnegyede lehet kitéve a szélsőséges hőség és páratartalom okozta életveszélyes éghajlati viszonyoknak.
Különös hőmérsékleti anomáliákat tapasztalni a sarkvidékeken.
Gyakoribb és hevesebb hőhullámok várhatók az ausztráliai vizeken, ami fenyegeti a Nagy-korallzátonyt is – közölte egy ausztrál környezetvédő szervezet abból az alkalomból, hogy az ENSZ egy szakértői csoportja megkezdte a világörökségi listán is szereplő korallzátony állapotának felülvizsgálatát.
A kanadai EarthDaily Analytics adatelemző cég műholdjai, melyeket az ABB technológiával látják el, a tervek szerint képesek lesznek közel valós időben észlelni a környezeti változásokat, így a földi ökoszisztémák mindezidáig példátlan napi globális feltérképezhetőségét biztosítják majd.
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
Az időjárási szélsőségek óriási károkat okoznak a termelőknek, azonban bizonyos fajták a munkaerőhiány miatt tűnnek el a termesztésből.
20 évnyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni, ha a legfontosabb élelmiszernövényeket olyan területeken termelnék, ahol a legoptimálisabb a termelékenység és a környezeti hatás egyensúlya. Az európai szántóföldek nagy részét hagyhatnánk visszavadulni.
A méretük, az alakjuk és a tojásrakási időszakuk is megváltozik. A szárnyasok átalakulásáért azonban nem csak az emelkedő hőmérséklet a felelős.
