Óriási aranyhalakat fognak Kanadában, és ez igen nagy bajt jelez
A kanadai tavakban szabadon engedett aranyhalak a jelek szerint nagyon jól érzik magukat, így hatalmas méretűre nőhetnek.
#klímaváltozás
Megnézték a kutatók, hogyan működik valójában a Facebook algoritmusa – és nem túl szívderítő az eredmény
A Global Witness jelentése szerint ha valaki klímaszkeptikus, annak egy idő után egyre durvább álhíreket és összeesküvés-elméleteket ajánl a Facebook.
Klímaváltozás a kampányban: az ellenzék legalább ígér valamit
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
A világ nagyvárosainak csaknem egyharmada kimerítheti jelenlegi vízkészletét 2050-re
Az évszázad végére a Föld lakosságának háromnegyede lehet kitéve a szélsőséges hőség és páratartalom okozta életveszélyes éghajlati viszonyoknak.
Tizenöt centimétert emelkedett a Dél-kínai-tenger szintje 1900 óta
Kínai kutatók szerint 1850 és 1900 között még csökkent a tenger szintje, a tendencia azonban mára megfordult.
40 fokkal melegebb most az idő az Antarktiszon, a kutatók szerint ez példátlan esemény
Különös hőmérsékleti anomáliákat tapasztalni a sarkvidékeken.
Nem túl rózsás a Nagy-korallzátony jövőképe
Gyakoribb és hevesebb hőhullámok várhatók az ausztráliai vizeken, ami fenyegeti a Nagy-korallzátonyt is – közölte egy ausztrál környezetvédő szervezet abból az alkalomból, hogy az ENSZ egy szakértői csoportja megkezdte a világörökségi listán is szereplő korallzátony állapotának felülvizsgálatát.
30 millió dollárból megcsinálják a műholdrendszert, amely valós időben mutatja majd a klímaváltozást
A kanadai EarthDaily Analytics adatelemző cég műholdjai, melyeket az ABB technológiával látják el, a tervek szerint képesek lesznek közel valós időben észlelni a környezeti változásokat, így a földi ökoszisztémák mindezidáig példátlan napi globális feltérképezhetőségét biztosítják majd.
Allergiás? Hosszabb és keményebb szezonokra számíthat a klímaváltozás miatt
Egy új amerikai tanulmány szerint a levegőbe kerülő pollen mennyisége 250 százalékkal emelkedhet meg a klímaváltozás hatására.
Egész Európában bukdácsol, de a legjobban Magyarországon gáncsolják a megújulók gyors terjedését
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
A Mad Max pusztasága lehet a jövő, ha a talaj termékenységét nem őrizzük meg
Az időjárási szélsőségek óriási károkat okoznak a termelőknek, azonban bizonyos fajták a munkaerőhiány miatt tűnnek el a termesztésből.
Ha jót akarunk a klímának, Európában be kellene szüntetni a mezőgazdasági termelést
20 évnyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni, ha a legfontosabb élelmiszernövényeket olyan területeken termelnék, ahol a legoptimálisabb a termelékenység és a környezeti hatás egyensúlya. Az európai szántóföldek nagy részét hagyhatnánk visszavadulni.
Jól látható következményekkel jár a madaraknál a hőség és a városi levegő
A méretük, az alakjuk és a tojásrakási időszakuk is megváltozik. A szárnyasok átalakulásáért azonban nem csak az emelkedő hőmérséklet a felelős.
Négyötödével is csökkenhet a hazai kukoricatermés a klímaváltozás miatt
Drasztikus hatással lesz a globális felmelegedés a mezőgazdasági termelésre, akár harmadával is csökkenhet a legfontosabb termények globális hozama. Magyarországon a kukoricatermelést vághatja haza, ha elbukik a klímavédelem: a termés akár négyötödéről is lemondhatunk a század végére.
Mi történt itt februárban? Mi vár Magyarországra a klímaváltozás tükrében?
Gyengülő széltevékenység, de – mint az utóbbi két hónapban – erősebb viharok várnak Magyarországra (is) a globális felmelegedés következtében. Az új ENSZ-jelentés minden korábbinál sötétebben látja az éghajlatváltozást. A magunk mögött hagyott tél hazai adatai sem túl biztatók.
Závecz: Sok választó lenne hajlandó többet fizetni a klímavédelem érdekében
A zöldpolitika jól felvetett témáival a szavazásban bizonytalanok jelentős részét tudnák mozgósítani a pártok, és még a párt nélküli biztos szavazók csoportjából is nagyot meríthet az, aki hiteles üzeneteket tud megfogalmazni – derül ki egy friss felmérésből.
Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás
Olyan kritikus jelentőségű iparágak cégeinek közel egyharmada került a magasan fenyegetett kategóriába az Európai Központi Bank stressz-tesztjén, mint a mezőgazdaság, bányászat, energetika és vízgazdálkodás
És akkor nosztalgiával emlékezhetünk a régi szép időkre, amikor csak 355 forint volt egy euró
Az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul a nyugati világ gazdaságilag próbálja térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot; a forint zuhan és elképzelni is nehéz, hogy hol lesz ennek vége; sötét jövőképet bemutató jelentés készült a klímaváltozásról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
IPCC: 6000 éve lakott területek válhatnak élhetetlenné a klímaváltozás miatt
Az emberiség fele már most veszélyzónában él, fel kell gyorsítani a klímaharcot – figyelmeztet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete friss jelentésében, amiben a klímaváltozás emberi társadalmakra és természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásait elemzik.
Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.