"Gyorsan haladunk a klímakatasztrófa felé" – hívta fel a figyelmet az IPCC sajtótájékoztatóján António Guterres, az ENSZ főtitkára, aki hozzátette, hogy megoldást az jelenthet, ha a megújuló energiaforrásokba fektetünk.
A hétfőn bemutatott Az éghajlatváltozás mérséklése című dokumentum az IPCC négy részből álló hatodik jelentésének (AR6) a harmadik része, amely elkészítéséhez 59 ezer tanulmányt elemeztek, ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy bár jó úton haladunk a 3 Celsius-fokos globális felmelegedés felé, még időben vagyunk a változtatáshoz.
A jelenlegi káros földhasználat, a fosszilis tüzelőanyagok támogatása, a szén-, olaj- és gázipari infrastruktúra folyamatos bővítése hozzájárul a 1,5 Celsius-fok feletti átlaghőmérséklet-emelkedéshez. Ahhoz, hogy ez csak 1,5 Celsius-fokos legyen, az országoknak 2030-ra világszerte 48%-kal kell csökkenteniük az éves szén-dioxid-kibocsátást, és 2050-re el kell érniük a nettó zéró kibocsátást, miközben a metán kibocsátását 2030-ra harmadára, 2050-re pedig majdnem a felére kell csökkenteniük. Emellett a szén-, olaj- és gázfelhasználást az évszázad közepére 100, 60, illetve 70%-kal kellene visszafogni.
Az évtized hátralévő részében a legfőbb feladat a globális energiarendszer átalakítása:
világszerte az a legfontosabb, hogy a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló rendszerről a tiszta, fenntartható energiaforrásokra épülő rendszerre álljanak át.
– derül ki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legfrissebb jelentéséből.
Az IPCC friss jelentését kidolgozó harmadik munkacsoportjának alelnöke, Ürge-Vorsatz Diana bemutatta, hogy minden egyes szektorban van lehetőség a globális felmelegedés hatásainak mérséklésére. A teljes energiarendszer átalakítására és tartós változtatására van szükség, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását pedig jelentősen csökkenteni kell.
Hoesung Lee, az IPCC elnöke pedig kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben forradalom zajlott a megújuló energiaforrások és a tárolás területén, az árak gyorsabban és drámaibb mértékben csökkentek, mint azt bárki megjósolta volna:
2010 óta a napenergia (85%), a szélenergia (55%) és a lítium-ion akkumulátorok (85%) fajlagos költségei folyamatosan csökkentek, és nagymértékben nőtt a felhasználásuk, például a napenergia esetében tízszeresére, az elektromos járművek esetében pedig százszorosára.
Hozzátette, "biztatónak tartja, hogy számos országban támogatják az éghajlatváltozási intézkedéseket és a hatékony szabályozásokat és piaci eszközöket".
Laurence Tubiana, az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány (ECF) vezérigazgatója szerint az IPCC legutóbbi jelentése világossá teszi, a kormányok az energiabiztonságot és a költségek csökkentését a leggyorsabban úgy tudják biztosítani, ha tiszta energiába fektetnek be, és végleg lemondanak a fosszilis tüzelőanyagokról.
Hozzátette, a gáz-, olaj- és széninfrastruktúra kiépítése nem csak növeli az éghajlati költségeket, hanem táplálja a fosszilis tüzelőanyagok félelmetes geopolitikai spirálját, ami feszültségekhez vezet.
Az évtized végére tudna csak függetlenedni Európa az orosz energiától
És ez csak egy a közül a tíz intézkedés közül, amelyekkel a Nemzetközi Energiaügynökség szerint egy éven belül harmadával lehetne csökkenteni az orosz gázimport mennyiségét Európában. A fokozott függőség felszámolása kompromisszumokkal jár.
