Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A klímaválság szuperviharokat teremt, melyek a parti régiókban életeket és anyagi javakat veszélyeztetnek – idézte a The Guardian a tanulmányt.
A Weather and Climate Dymanics című tudományos lapban közzétett munka szerzői megállapították, hogy 1982 óta a klíma összeomlása „döntően hozzájárult” az intenzív hurrikántevékenységhez. A német és svájci kutatók elemzésükben azt írták, hogy a viharok növekvő aktivitása „óriási arányban” írható az óceánok hőmérséklet-növekedésének számlájára.
A tengervíz felszínének melegedése jelentősen hozzájárult a trópusi ciklonidőszak szélsőségesebbé válásához, így a halálos áldozatok számának növekedéséhez, a pusztításhoz és az ezermilliárd dolláros károkhoz, melyet az elmúlt négy évtizedben okoztak – írták a kutatók.
AFP / MARK FELIX
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a hurrikánok – melyeket gyakran hívnak ciklonnak, ha a Csendes-óceánon keletkeznek – száma a globális felmelegedés miatt talán nem változik drasztikusan, ám maguk az események intenzívebbek és pusztítóbbak. Akkor tekintenek egy vihart hurrikánnak, ha a szél hosszabb időn át óránként legalább 119 kilométer per órás sebességgel fúj.
A viharok felerősödése, amely során az örvénylő hurrikán energiáját és nedvességtartalmát az óceánból és a légkörből érkező magasabb hő fokozza, a közelmúltban számos katasztrófát okozott. Köztük volt az 5-ös kategóriájú, 2017-es Maria hurrikán, amelynek szele elérte az óránkénti 280 kilométeres sebességet, és óriási pusztítást okozott Puerto Ricóban, valamint a 4-es kategóriájú Florence hurrikán, amelyik egy évvel később az Egyesült Államok keleti partjára csapott le.
Továbbra is nehéz megállapítani, hogy az egyes trópusi viharokban mekkora a szerepe, de az kétségtelen, hogy a klímaváltozás intenzívebb viharokat támaszt – mondta Peter Pfleiderer, a berlini központú Climate Analytics tudósa, a kutatás vezetője.
Térképre tették, hol nem lesz élhető a Föld, ha továbbra is ilyen ütemben pusztítjuk a bolygót
A klímaváltozás okozta, abnormális jelenségek a világ minden pontját érintik. Ezek egyik legsúlyosabb következménye, hogy bizonyos területeken néhány évtized múlva már lehetetlen lesz élni.
A héten megjelent egy másik tanulmány is, melyben azt állapították meg, hogy a klíma összeomlása növeli a nagy viharok idején lehulló csapadék mennyiségét, valamint magát a vihart is felerősíti.
A tudósok elemezték a 2020-as hurrikánszezont, melynek idején rekordszámú – 30 – névvel ellátott vihar keletkezett az Atlanti-óceán felett. A tanulmány „visszavetítette” az ipari forradalom előtti időkbe a 2020-as hurrikánszezont egy számítógépes modell segítségével, mely megmutatta, mi történt volna, ha a klímaváltozás nem megy végbe. Megállapították, hogy a globális felmelegedés 11 százalékkal fokozta a több mint háromórás extrém esőzéseket. Azt is megállapították, hogy a part menti települések ma nagyobb veszélynek vannak kitéve a viharos esőzések okozta hatalmas áradások miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
