Az EU legkorruptabb állama lettünk; kiderült, hogy a költségvetés hiánya az eredeti cél 1420 százaléka lett; Magyarországon és külföldön is nagy vita folyik az újranyitásról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Jelentős bevételkieséseket okozott az állami költségvetésnek a járvány és a válság, csak áfában 300 milliárd volt a mínusz. De nem ettől borult fel teljesen, hanem a kormány sokszor vitatható célú, féktelen pénzszórásától. A külügy büdzséje például közel négyszeresére hízott, Orbán kabinetirodájáé több mint kétszeresére.
Forintban kifejezve 5548,6 milliárdról van szó.
Hiába a járvány és a válság, a kormány 2020-ban sem spórolta meg a decemberi pénzszórást. Ennek is köszönhetően a költségvetés brutális, a GDP 9 százalékát elérő hiányt hozott össze.
Jut belőle a kórházak adósságára és a Nemzeti Oltóanyaggyár előkészítésére is. Ebből finanszírozzák a szálláshely-szolgáltatók megsegítését.
A hírügynökség publicistája szerint az unió elbukott a vizsgán, amikor az elvek helyett a pénzt választotta, és túl sokat engedett a magyar és a lengyel kormány követeléseinek.
A kormánypárti képviselők nyáron határozatban utasították a magyar miniszterelnököt az alapelvekre, melyeket az uniós költségvetés és a helyreállítási alap tárgyalásain képviselnie kellett. A kompromisszumos javaslat azonban nem minden pontjának felel meg.
Az államfői kabinetfőnök próbál rendet tenni a jogállamisági feltétel miatt az EU-s költségvetés vétója körüli vitában.
A kormányfő szerint nem jóindulatú értelmezése a botránynak, hogy ezzel akarnának nyomást gyakorolni Magyarországra az uniós költségvetési vitában.
António Costa szerint már nem lehet újratárgyalni a jogállamisági mechanizmus kérdését, B-terv pedig nincs arra az esetre, ha a magyar, illetve a lengyel kormány megvétózná a költségvetést és a helyreállítási alapot.
Nem hozott eredményt Angela Merkel és Mateusz Morawiecki tárgyalása az uniós forrásokat jogállami feltételekhez kötő mechanizmus ügyében. A lengyel kormányfő szerint a jelenlegi tervezet nem garantálja a jogbiztonságot.
Az uniós szerződések jelentik a B-tervet az Európai Bizottság számára – jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője annak kapcsán, hogy továbbra sem körvonalazódik a megegyezés a költségvetéshez fűződő jogállamisági feltételek terén Magyarország és Lengyelország, illetve a többi 25 tagállam között.
Csak az elkülönített állami pénzalapok könyvelhettek el valamennyi többletet az év első tíz hónapjában. A koronavírus miatt közel hatszázmilliárd forintért vásárolt egészségügyi eszközöket az állam.
A Rubicon mellett a Jelenkor, a Tiszatáj és az Új Forrás is részesül a keretösszegből.
Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.
Michael Roth szerint az a cél, hogy a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó csomagot minél hamarabb elfogadja az Európai Unió.
A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.
Egy magas rangú uniós diplomata megerősítette az EUrológusnak, hogy a hétfő délutáni uniós nagyköveti tanácskozáson a teljes, költségvetéssel kapcsolatos csomagot napirendre tűzik és szavazásra bocsátják. Vagyis a tagállamoknak állást kell foglalniuk a következő hétéves költségvetés, a helyreállítási alaphoz szükséges saját források rendszere és a jogállamisági mechanizmus ügyében is.
