Nincs olyan gazdasági szereplő, amelyik ne értene egyet abban, hogy az árstopok rendszere komoly felfordulást hozott a piaci viszonyokban. A február elsejétől bevezetett, majd novemberben kiterjesztett élelmiszerárstop talán kevésbé, hiszen a rögzített fogyasztói árból eredő veszteségeiket a kereskedők többsége még valahogy kompenzálja az egyéb termékeknél alkalmazható magasabb árral. Az üzemanyagok esetében azonban erre nincs lehetőség – a 2021 novembere óta élő rendszert is kizárólag azért szigorították azóta, mert ha az eredeti módon alkalmazzák a rendeletet (a 95-ös benzin és a gázolaj legfeljebb literenként 480 forintért árulható a töltőállomásokon), akkor már márciusra összeomlott volna az ellátás.
Érdemes azonban emlékezni arra is, hogy akkor márciusban bő egyórás átfutással szigorítottak – gyakorlatilag az éjszaka közepén –, az intézkedés súlyára tekintettel legalább nem annyival intézték el a dolgot, hogy kiadtak a semmiből egy rendeletet, hanem összerántottak egy kormányinfót 21:30-ra, ahol bejelentették, elzárják a kötött árú csapokat a külföldi teherjárművek és a kamionok elől. A sürgősséget azzal indokolták, hogy ellenkező esetben felvásárlási roham indult volna – már ahhoz képest, hogy így is minden külföldi idejárt tankolni, mellesleg a hazai fogyasztást jelentősen megnövelte a kötött ár csábítása.