Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A kormány már korábban úgy alakíttatta át az államháztartási törvényt – azt még az Országgyűlés segítségével –, hogy évente több tucatszor módosíthassa az előző nyáron elfogadott éves költségvetési törvényt, vagyis a törvénynek nem sok értelme maradt. A csütörtök este megjelent kormányrendelet viszont a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva azt mondja ki, hogy a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegének megváltoztatására vagy a költségvetési hiány mértékének növelésére „nem kell alkalmazni az államháztartási törvénynek a központi költségvetés előkészítésére, szerkezetére, tartalmára vonatkozó rendelkezéseit”. Igaz, azért „biztosítani kell az átlátható és észszerű részletezettségre vonatkozó követelményeket, és azt, hogy a tervezet – e követelményeknek megfelelően – illeszkedjen a központi költségvetésről szóló törvény szerkezetéhez”.
További korlát, hogy az ilyen tervezet – a fejezetrend vagy címrend kiegészítésének kivételével – nem irányulhat a nem a kormány irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek bevételi vagy kiadási főösszegének megváltoztatására. Ilyen például az Országgyűlés, a bíróságok, az ügyészség, a köztársasági elnök hivatala.
Igazi beleszólása a Költségvetési Tanácsnak (KT) marad, amelyet Kovács Árpád egykori ÁSZ-elnök vezet, tagja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke. A 2023-as költségvetést is ez a testület véleményezte.
Az új rendelet szerint a KT a tervezettel, annak hitelességével, végrehajthatóságával kapcsolatos észrevételt tehet és vizsgálja a tervezet államadósság-szabálynak való megfelelését. (Ez az Alaptörvényben található: „Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.”) Ha a KT úgy látja, hogy a tervezet az államadósság-szabály megsértését eredményezné, és ezt részletesen megindokolja, akkor a kormánynak addig kell tárgyalnia a háromfős testülettel, amíg ez a kifogás meg nem szűnik. A tervezetet csak a KT előzetes hozzájárulásával lehet kihirdetni, vagy akkor, ha a KT 10 napon belül nem válaszol. Ha a KT más, az államadósság-szabályt nem érintő bírálatot fogalmaz meg, azt a kormány nem köteles figyelembe venni, de meg kell indokolnia, ha elutasítja.
A három tag egyike, Matolcsy György MNB-elnök nemrégiben szokatlanul kemény kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával szemben, de a KT elnöke és másik tagja bármikor leszavazhatja. Vagyis a kormánynak nincs sok oka aggodalomra: mostantól – a rendelet péntektől máris hatályos – a parlament közreműködése nélkül írhat magának új költségvetést a nyáron elfogadott törvény helyett. És mivel az akkor alapul vett feltételekből már szinte semmi nem igaz, ezt bizonyára hamarosan meg is teszi.
