Négy éve hatályos Szerbiában az a törvény, amelynek alapján a kommunista rendszerben meghurcolt magánszemélyek, illetve hozzátartozóik kérhetik ügyük utólagos felülvizsgálatát. Ügyek, döntések vannak már, de a kárpótlás még messze.
Alighogy megjelent, már a rádiók legfrissebb híradásaiban is beszámoltak arról a listáról, amelyet a szegedkurir.hu regionális hírportál közölt április negyedikén. A Csongrád megyei ÁVH egykori dolgozóinak névsora csak első darabja annak a sorozatnak, amelynek közlésére Kunstár Csaba főszerkesztő szánta el magát. Az esetről Cseh Gergő Bendegúzt, a Történeti Levéltár munkatársát kérdeztük. Ha nem sérülnek indokolatlanul a személyiségi jogok, akkor minden nyilvánosság üdvözlendő – mondja a szakember.
A legenda szerint a helyi MÉH-telepen, két páncélszekrényben lapultak azok az állambiztonsági jelentések, amelyeknek első néhány oldala már nyilvánosságra került egy regionális híroldalon.
A kommunista diktatúra áldozataira emlékezett országszerte a Jobbik. A párt budapesti rendezvényén beszédet mondott Hasznos Miklós egykori munkaszolgálatos és Kiss Róbert, az Új Magyar Gárda Mozgalom főkapitánya. Utóbbi szerint Magyarországon ma is kommunista diktatúra van, hiszen "2010-ben is házkutatásokat tartanak magyar hazafiaknál, illetéktelen kezek turkálnak szegényes kis ruháik között".
Húsz évvel a rendszerváltoztatás után a társadalom jelentős része bizalmatlan az állammal, a jogszolgáltatással és a politikai elittel szemben. Általános az a vélekedés, hogy ez az uralmon lévő elit immorális, korrupt és mindennek a tetejében nem jól vezeti az országot. Mindezek ellenére a magyar rendszerváltoztatás nem tekinthető kudarcnak. A demokrácia politikai intézményei kiépültek. Az állami tulajdont felváltotta a magántulajdon. A politikai elit gyenge teljesítménye ellenére az ország húsz év alatt sokat gyarapodott.
Minden elő volt készítve, hogy az Aranycsapat vb-győzelmét megünnepelhessék. A szervezők 120–140 ezer boldog embert vártak. Ehhez képest tízezer haragost kaptak, akiket csak három nap után sikerült megfékezni. Mindez azért, mert NSZK–Magyarország: 3–2. Csak azért?
Több ideológiai támadást is sikerrel túléltek a karácsonyi ünnepek, most éppen a vallási korrektség veszélyezteti a feldíszített fenyőfák jövőjét.
A kommunista elit mindent megengedhetett magának, kicsit leegyszerűsítve: bort ittak, és vizet prédikáltak. A nép fantáziáján azonban semmi nem tudott túltenni. Egy városi legenda az uralkodó elit túlkapásairól az Urbanlegends.hu blogon.
A magyar rendőrök negyven évéről készült fotók mától egy különleges gyűjtemény részeként az interneten is elérhetőek.
Egy 19 éves egyetemista halálhíre nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy húsz éve Csehszlovákiában néhány nap alatt megdőlt a kommunizmus. Egy rendszerváltó szóbeszéd rövid története az Urbanlegends.hu oldalán.
A berlini fal leomlásához vezető eseményeket csak akkor lehet mélyebben megérteni, ha vetünk egy pillantást a szovjetunióbéli Pecsengától a bulgáriai Rezovóig a politikai, ideológiai, gazdasági és katonai törésvonal mentén húzódó Vasfüggöny legkézzelfoghatóbb, legnyilvánvalóbb és legprecízebben kivitelezett szakaszának születésére és fennállása szűk három évtizedére – írja a húszéves évforduló alkalmából a Lemil.blog.hu.
Holnapután lesz hatvan éve, hogy 1949. október 15-én kivégezték a legnagyobb magyarországi kirakatper fővádlottjait, a kommunista pártban korábban vezető tisztségeket betöltő Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást.
A mielőbbi szovjetizálás érdekében 1949-ben Magyarországot valósággal elárasztották a nagytestvéri tanácsadók. A politikai, társadalmi, ipari átalakításban segédkezők a legnagyobb titokban érkeztek és munkálkodtak, a művészeti életet átalakítókra viszont némi (sajtó)fény vetült. Az alábbiakban Konsztantyin Finogenov - Sztálin-díjas grafikus, mondhatni inkább: karikatúrista - korabeli jelentését közöljük.
Az idén ünnepelt százéves film nemcsak hősi momentumokat tud felvonultatni, akadtak történetének tragikus, sőt tragikomikus jelenetei is. Ezek közé tartozott a Sztálin-díjig süllyedt, bár korábbi munkássága okán legendás orosz filmrendező, Pudovkin 1950–1951-es budapesti „vendégjátéka” is.
Általánosan elfogadott vélemény, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet minta alapján, mesterségesen "kreálták". Kovács Ákos azonban sokkal messzebbre vezeti vissza az ünnepet - olvasható az Urbanlegends.hu blogon.
A héten lesz húsz éve annak, hogy a keletnémet Kurt-Werner Schultz 1989. augusztus 21-én megpróbált a családjával Magyarországról Ausztriába átszökni: felesége és kisgyermeke átjutott, őt viszont lelőtte egy magyar határőr.
Kik és hogyan irányították a fiatalokról szóló közbeszédet a Kádár-korszakban? Mi kellett ahhoz, hogy egy fiatalt lefasisztázzanak? A Kádár gyermekei című könyvből többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
1988. június 19-én kellemes izgatottságra ébredtek Nyugat-Berlin lakói: aznap, a Brandenburgi kapu közelében adott koncertet Michael Jackson. A Fal túloldalán azonban másfajta izgalmakat jelentett a popsztár fellépése, a Stasi ugyanis attól rettegett, hogy a koncert politikai provokációra adhat lehetőséget.
Mario Vargas Llosa szerint Venezuela Hugo Chávez elnöksége alatt a diktatúra felé tart, és az ország egyre inkább hasonlít a kubai kommunista rezsimre.
Hogyan „felejtődtek” itt szovjet csapatok a második világháború után? – kérdezte munkatársunk Bernben Gosztonyi Péter hadtörténészt, a Kelet-európai Könyvtár igazgatóját - 1989-ben, éppen húsz éve. Hogy mi történt azóta, a csatolt linkekre kattintva elolvashatják.
