A 20. század három dobogós tömeggyilkosa, Hitler, Sztálin és Mao közül csak a kínai diktátornak maradt meg állami tisztelete és tömegkultusza. Utódja, Teng Hsziao-ping Mao életművét 70 százalékban jónak, 30 százalékban rossznak értékelte, de tanítása továbbra is része a kommunista párt ideológiájának.
Rideg, ellenszenves személyiség lehetett „Tovaris Gere”, akinek vonásait a pályájáról szóló, eddigi legteljesebb kötet próbálja megrajzolni. A visszaemlékezés-morzsákból az is kiderül, hogyan viselte a hiú politikus, hogy nem ő lett a kommunista párt első embere.
Fidel Castro volt Kádár János ellentéte. A legszínesebb, legeredetibb, legférfiasabb, látványos és hősies lázadásokban legelső és mindezért a szocialista világ legkedvelhetőbb diktátora. Számára a magyar ’56 forradalom volt. Az antikapitalista demokrácia ideálját követte, míg – törvényszerűen – el nem diktátorosodott. Akik a szovjet tábor elnyomó és elidegenedett pártállamainak szocialista alternatíváit keresték, Tito és Mao mellett nála tették azt. De nála sem találták.
A demokrácia ellenségei általában önmagukat vélik valódi demokratáknak, és a demokrácia ellenségeiként ostorozzák demokrata és nem demokrata ellenségeiket. A huszonöt évvel ezelőtt, 2001 júliusának utolsó napján elhunyt Vásárhelyi Miklós, hosszú élete egyik évtizedében az ostorozók közé, a többiben az ostorozott demokraták közé tartozott. Regényes életet élt. Iránymutató személyiségként emelkedett ki mindenkori környezetéből.
Máig nem tisztázott, mi vezetett 40 éve a magyar mikroelektronikai ipar reménységének tartott cég pusztulásához. Az újabb kutatások nemcsak azt leplezték le, hogy a magyar állam nyerészkedett a katasztrófán, hanem azt is, hogy a hazai félvezetőgyártás enélkül is befuccsolt volna.
Sötét titkok és kegyetlen erőszak helyszínén természetvédelmi övezetet működtetnek a bolgárok, a hangulatos Duna-menti kirándulóhely mélyén azonban ma is börtön bújik meg. Az 1956-os magyar forradalom bolgár támogatóit is itt tartották fogva. A PULSE helyszíni riportja.
A háború előtt még amfetaminszármazékot kevertek bele, a háború után rumaromával kellett beérniük a magyaroknak, mégis a valaha volt legnépszerűbb csokoládészelet lett a Sport. A zöld papírba és sztaniolba csomagolt apró szelet túlélte a rendszerváltás Milka-mániáját és a csokigyártás leállítását is, hogy aztán fenntarthatósági szempontokra hivatkozva szüntessék meg. Mi megpróbáltuk újraéleszteni.
A Zenebutik volt műsorvezetőjét azzal áltatták, hogy nem ügynök vagy besúgó, hanem kapcsolat volt.
Nem lendítette fel a népgazdaságot a munkaversenyek forszírozása, a sorozatos csalásokkal elért hihetetlen teljesítmények csak az egyenlőtlenségeket és a munkahelyi balesetek számát növelték – derül ki a 75 éve csúcsára ért sztahanovista mozgalomról. Sztahanovista nem akárkiből lehetett, de aki sikeresen betöltötte a propaganda által kijelölt szerepet, mesés juttatásokban részesülhetett.
A törvény szerint a vállalkozásoknak tilos versenykorlátozó megállapodásokat kötniük. A kormány most épp ezt várja a kiskereskedőktől, és a versenyhivatal szerint ez így már rendben van. A törvény betűje szerint kartellnek minősül az árak „összehangolt megállapítása”. A versenyhivatal szerint ha árcsökkenés a vége, akkor nem kartell a kartell.
Bár a második világháború utáni Albániára szokás egy ultrasztálinista módon kommunista államként gondolni, ám a valóságban az országot egy marxista mázzal leöntött, nagyon is nacionalista eszmeiség égisze alatt vezették. Csaplár-Degovics Krisztiánnal, a HUN-REN BTK Történettudományi intézet Délkelet-Európa Története Osztályának vezetőjével beszélgettünk.
Kiszelly a kínai propaganda szerint pozitívumként hangsúlyozta ki, hogy Magyarország az elsők között ismerte el anno a Kínai Népköztársaságot. Ami igaz. Csakhogy 1949-ben, amikor ez történt, az ország vezetőjét Rákosi Mátyásnak hívták. Neki pedig ritkán szokott bárki történelmi távlatban főt hajtani, végképp a Fidesz közeléből.
Sorozatunkban történészek és a posztszovjet térség szakértőinek segítségével mutatjuk be a keleti blokkban végbement rendszerváltások, rendszerváltozások, rendszerváltoztatások történetét.
Megjelent a negyedik kötet Cserhalmi Dániel ÁVH-regényciklusából. A könyvek műfajukat tekintve jól illeszkednek a 2000-es évek végén indult krimidömping darabjai közé, bizonyos szempontból azonban mégis elütnek. Cserhalmi ugyanis nemcsak a holttest-nyomozás-újabb holttest-még több nyomozás-csavar-végkifejlet sémában gondolkodik, hanem egyúttal megpróbálja bevezetni az olvasóit az ’50-es évek Magyarországának félelemmel és paranoiával teli mindennapjaiba is.
Az államadósság visszafizetésének lázában égő román vezetés parancsára a gazdaság lényegében exportra dolgozott, míg a lakosság életszínvonala gyors zuhanásnak indult, és csak a jegyrendszer újbóli bevezetésével lehetett megakadályozni, hogy tömegek haljanak éhen. Mindebből az országot uralkodói külsőségek közepette vezető Ceaușescu-házaspár nem akart észrevenni semmit, így a rendszerbe gyakorlatilag kódolva volt, hogy vérontással fog véget érni. Ami azonban utána következett, máig kényes téma a román történetírásban. Bandi Istvánnal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.
A több mint 50 évvel ezelőtti szerelmi kapcsolat "lehallgatásának" históriájából forgatott dramatizált dokumentumfilmet Nagy Anikó Mária és Lukácsy György.
A foglalkozásokat Kereszty Kornél vezette a Dagály utcai ifjúsági házban, ám az állambiztonság úgy döntött, hogy Keresztyt ki kell szorítani a helyről.
Az Alapjogokért Központ igazgatója azt is kifejtette, hogy ha republikánus elnöke lenne az Egyesült Államoknak, nagyobb esély lenne a békére.
A pénzügyminiszter a Szovjetunióba hurcolt magyarok emléknapján brüsszelezett.
Az egyre nehezebb körülmények és az ellehetetlenítő politikai légkör miatt önmaga feloszlatásáról döntött szombaton a hongkongi demokráciapárti Polgári Párt – közölte a tömörülés egyik alapítótagja szombaton újságírókkal.
