Bár a könyvesbolt tulajdonosa azt állítja, a gyerekek „szabadon közlekedhetnek” a boltokban, valójában egy tábla figyelmeztet a boltban, hogy a 18 évnél fiatalabbak kizárólag az ifjúsági részlegen tartózkodhatnak.
A kiadócsoport válaszolt Hadházy Ákos posztjára.
Paul Landis könyve újranyithatja a vitát arról, hogy Lee Harvey Oswald magányos volt-e a Dealy Plazánál, vagy sem.
A sztárszínész a Trejo című könyvben egyebek közt azt üzeni ifjú honfitársainak, válasszanak valami más pályát, például dílerkedés helyett legyenek kelendő statiszták.
„Jelen világunk tragikomikus képe” fog kirajzolódni a Prímszámok hóesésben című kötetből, amelynek októberben lesz a bemutatója.
Az egész világon őrülten népszerű Heartstopper című képregénysorozat, ami miatt nálunk 12 millió forintra büntettek egy könyvesboltot, valójában a valaha készült legjobb segédanyag lehet minden szülőnek és kamasznak, és nemhogy nem pornográf, de már-már túlzottan is kerüli az obszcenitást. Elolvastuk az eddig megjelent négy kötetet.
A nyelvek és a nyelvészet szerelmese 1973. szeptember 2-án hunyt el az angliai Bournemouthban.
A Sokszor nem halunk meg nem csak az év egyik legjobb című regénye, de igazi, súlyos nagyregény – nem a hossza miatt. Erdély történetének megrázó, kevésbé ismert részei, igazi emberi sorskérdések, gyönyörű gondolatok és izgalmas történet: megéri elolvasni. Kritika.
Senki sem képes egyetlen mondatban annyi drogot magába tömni és annyi szorongásról beszámolni, mint az Amerikai psycho szerzője. Bret Easton Ellis új regényében, A szilánkokban maradt, aki volt: inkább ön-, mint közveszélyes.
A sztárproducer, Rick Rubin könyve személyes és különleges, bizonyos pontokon kifejezetten megkapó, de nem is egyszer az jutott az eszembe, hogy ez bizony egy kihagyott ziccer. Nagy név, vegyes érzések, pozitív mérleg.
A Regék és zene a kínai kedveshez című könyv emlékek lenyomata, ahogy a szerző írja: „Sétáim közben, amikor csak a megtett út számít, néha elbambulok, máskor elkalandoznak gondolataim.”
Hol intim, hol groteszk a hangvétele az író Eszmélésem története című elbeszéléskötetének, amelyben Budapest ostromától a forradalmon és az internálótáboron át 1989 őszéig tartó személyes és családi emlékeit dolgozza fel.
Várhegyi Éva tudományos alapossággal vet számot az új pénzügyi rendszer kockázataival és mellékhatásaival. A kötetet a Magyar Narancs Könyvek sorozatban jelentette meg a Tea Kiadó.
A fiatalok körében nagyon népszerű könyvsorozat, amelyre itthon sikerült rásütni a „melegpropaganda" bélyegét, épp most nyerte el az első TikTok Book Awards díját.
A hatóság szerint a könyv nem felelt meg a kereskedelmi tevékenységekről szóló kormányrendeletnek.
A Vezetőszáron című könyvben a 71 esztendejét szociológusként, népművelőként, zenészként, és legfőképp a magyarországi cigányság szószólójaként leélő Zsigó brutális nyerseséggel beszél népe zaklatott múltjáról, jelene elviselhetetlen helyzetéről, jövőbeli magyarországi lehetőségeiről, pontosabban kilátástalanságáról.
Enyedi Ildikótól Müller Péter Sziámiig számos jelentős alkotó mesél sajátos pályájáról az Így filmezünk 4. interjúiban, melyeket Szekfü András jegyez.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez sorozatunk utolsó része.
