Megtaláltuk az év alighanem legprovokatívabb című könyvét, de persze nem állunk meg címeknél: rettegés attól, hogy elfogy a vaj, egy skandináv krimi és Garcia Marquez találkozása a pornográfiával, Obama, Trump és a Covid: ismét rengeteg jó olvasmányt ajánlunk.
A digitális könyvek gyorsabban elhasználódnak, mint a fizikai kötetek – erre az első olvasatra képtelenségnek tűnő jelenségre hívta fel a figyelmet a digitális tartalmak jövőbe való átmentésével foglalkozó Internet Archive nonprofit szervezet.
A kötetben a legnagyobb tér a költő szerelmeinek jutott, részint az átkonstruált női naplók, visszaemlékezéseik, részint az időközben felbukkant dokumentumok, kortársi memoárok alapján.
Michelle Obama önéletrajza minden idők egyik legjobb politikai memoárjaként robbant be néhány éve a könyvpiacra. Most újabb könyvvel jelentkezett, a stílusa és hangja ugyanaz, a műfaja kicsit más, viszont nagyon is rezonál a jelenre: eszköztárat kínál egy járványtól és háborútól sújtott, politikailag megosztott, érzelmileg sokkos állapotban lévő világnak. Mindezt alázattal és melegséggel. És most már az is biztos: Michelle Obama a pragmatikus remény legjobb marketingese.
Stephen King, Neil Gaiman és Margaret Atwood is bátorító szavakkal állt ki a fiatal író mellett.
Függőségéről, a Harry Potter-filmek forgatásairól, kulisszatitkokról és a varázslóvilágon kívüli valóságról ír önéletrajzi könyvében a Draco Malfoyt alakító színész.
Hogyan lehet becsülni az olyan vezetőket, akik módszeresen lábbal tiporják az emberi jogokat? És hány ember elégedett valójában Kínában? - teszik fel a kérdést a Kínai való világ című könyv szerzői. Részlet.
A négyéves kislányával magára maradt asszony feljegyzéseit a - reményei szerint - valamikor majd kiszabaduló férjének szánta hiteles beszámolóul. Brusznyai Árpád kivégzése után a naplót nem írta tovább.
Kína árgus szemmel figyeli minden polgárát, és egyre határozottabban igyekszik kideríteni, mi olvasható ki az általa telepített kamerák végtelen képáradatából. Nem tűnik tehát erőltetettnek a George Orwell 1984 című klasszikus könyvével való összehasonlítás. Részlet a Kínai való világ című könyvből.
Az év végére erőforrásaink kimerülhetnek, fejlődésre való nyitottságunk mégis segíthet a nehéz időkben. Idén karácsonykor kiadónk pszichológiai újdonságai szerteágazó témákat tárgyalnak, a közös pont az önmagunkért való tenni akarás és a nyitottság.
Mindenki csak Putziként emlegette. Éjszakákon át játszotta Hitlernek a Lohengrin dallamait zongorán. De mi változott meg, miért tagadta meg korábbi nézeteit? Thomas Snégeroff könyvet írt életútjáról.
Mikkel Borch-Jacobsen filozófus könyve újszerű módon dolgozza fel a pszichoanalízis atyjának pályáját: Freud híresebb pácienseinek életútját veszi sorra.
A 81 éves zenész állítása szerint a szédülése és a határidő miatt szorult a csalásra.
A teendőlisták azért jók, mert ha leírjuk a dolgokat, elménk felszabadul, és elvégezheti a feladatokat. A teendőlista elkészítésénél lényegesebb a végrehajtás. Erre többféle módszert is alkalmazhatunk. Részlet a 41 megvalósítási modell című könyvből.
Martin Ford jövőkutató tanácsai arra vonatkozólag, hogy mely típusú szakmáknak lesz jövője. Részlet a Jövőnk a robotok korában című könyvből.
A külvárosokba kalauzol és közben kietlen helyszínekbe lehel újra életet Koniorczyk Borbála és Merker Dávid második könyve, a Hosszúlépés a körúton túl, amelyet a nappali kényelmében is ugyanolyan élvezetes – ha nem élvezetesebb – bejárni, mint biciklin vagy gyalog. Megtudhatjuk, mi történt 1944 végzetes karácsonyán, hogy nézett ki egy 20-as évekbeli Sziget Fesztivál, és hol volt kapható Újpest legjobb halászleve.
Összesen 2,5 millió forint jött össze az Orbán: Egy despota Európában című könyvre.
Az emésztőrendszert ma már nemcsak táplálékfeldolgozó gépezetnek tekintjük, hanem egy komplex rendszernek, amelynek képességei talán az összes többi szervét meghaladják. Részlet a Terítéken a lélek című könyvből.
Korrajz a huszonévesek szorongásairól, az intimitás kiüresedett hajszolásáról és az apahiány jelenségéről Szilágyi Zsófia Emma Szonja című könyve.
„A szakmán belül ismernek – többre nem is vágytam.” Ezzel a visszafogott, titokban mégis reménykedő mondattal zárja Zenetörténeteim című könyvét a Zeneakadémia könyvtárának egykori igazgatója, Gádor Ágnes, aki nyolcvanadik születésnapjára időzítve jelentette meg – könyvének alcímével szólva – életútkalandjait.
