A Kaliforniai Tudományos Akadémia és az Oxfordi Egyetem tudósait is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport 85 korallzátonyt vizsgált meg a világ különböző pontjain, hogy kiderüljön, mennyire szennyezettek. Az eredmény mindenkit meglepett.
Mára gyakorlatilag nincs olyan pontja a bolygónak, amit ne érintene a műanyagszennyezés. A korallzátonyok sem jelentenek kivételt, egy nemzetközi kutatócsoport pedig minap azt is megállapította: minél mélyebb a korallzátony, annál nagyobb a szennyezettsége.
A Nature-ben megjelent tanulmány szerint amellett, hogy szinte minden korallzátony szennyezett, a nagyobb szemétdarabok háromnegyedét kötelek, zsinórok és hálók teszik ki – vagyis olyan tárgyak, amiket a halászok használnak. Emellett sok van az élelmiszerek csomagolóanyagából és a műanyag palackokból is. A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés további terheket ró a túlhalászás és a klímaválság miatt egyébként is jelentősen sebzett korallzátonyokra.
A vizsgálat során összesen 85 zátonyt vizsgáltak meg mintegy kéttucatnyi helyen a kutatók, köztük olyanokat, amik közelében nem él ember, és olyanokat is, amelyek 150 méteres mélységben találhatók. Kiderült, a mélyebben fekvő korallzátonyoknál több a szennyezés, mint a sekélyebb vizekben lévőknél. A felfedezés azért is meglepő, mert a mélyebb zátonyok távolabb vannak az ember által lakott területektől.
A kutatók megjegyezték, hogy a műanyag szemét betegséget terjeszthet a korallok között, a hálók és zsinórok pedig károsíthatják a zátony szerkezetét, ami kihat a halak mennyiségére és sokféleségére.
A vizsgált helyszínek közül az Afrika dél-keleti partjánál elterülő Comore-szigetek voltak a legrosszabb állapotban. Itt egy négyzetkilométeren nagyjából 84 500 műanyagdarabot számoltak össze. A legjobb állapotban a Marhall-szigetek korallzátonya van, de még ott is 580 darab műanyagot találtak az egy négyzetkilométeres területen.
36 éve nem jött ennyire jó hír a a Nagy-korallzátonyról
A tömeges fehéredéseket és a viharokat kiheverve a megfigyelések 36 évvel ezelőtti kezdete óta nem látott szintre emelkedett a korallok borította felület az ausztráliai Nagy-korallzátony északi és középső kétharmadán - jelentette be az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS). A kivételes természeti képződmény déli harmadán ugyanakkor csökkent a korallok borította felület a töviskoronás tengericsillagok elszaporodása miatt.
A mélyebb térségek erősebb szennyezettségének egyik oka az lehet, hogy a hullámhatás és a turbulencia a mélybe húzza ezeket az anyagokat. Emellett az is előfordulhat, hogy az önkéntes búvárok összeszedik a szemetet a sekélyebb vizekben.
A kutatók szerint ki kell terjeszteni a védett tengeri területek mélységét, valamint új szabályokat kell hozni annak érdekében, hogy a szennyezés mértéke csökkenjen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
