Hatalmas a baj a korallzátonyoknál, már a 84 százalékuknál jelent meg a kifehéredés

A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok.

  • MTI MTI
Hatalmas a baj a korallzátonyoknál, már a 84 százalékuknál jelent meg a kifehéredés

A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékleti anomáliái okozzák, mert a túl meleg tengervíz miatt eltűnnek a korallról a színüket adó algák, amelyek a tápanyagot szállítják számukra, és ez a pusztulásukhoz vezet.

A Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) már egy évvel ezelőtt figyelmeztetett a világ negyedik tömeges korallfehéredésére. A szervezetek szerint azóta a jelenség olyan kiterjedté vált, hogy a zátonyterületek 84 százalékát érinti az Indiai-óceántól az Atlanti-óceánon át a Csendes-óceánig.

Korábban 1998-ban, 2010-ben és 2014-2017 között tapasztaltak tömeges korallfehéredést a zátonyokon. A jelenleg zajló tömeges kifehéredés 2023-ban kezdődött, és a végét nem tudják megjósolni a tudósok.

Óriási a baj a Nagy-korallzátonynál – van olyan korallfaj, aminek a 95%-a kipusztult tavaly

Lesújtó megállapításokat tett egy friss tanulmány a Nagy-korallzátonnyal kapcsolatban: súlyosabb lehet a korallok fehéredése, mint gondolták.

A feljegyzések kezdete óta a tavalyi év volt a legmelegebb és az első olyan év, amikor több mint 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt az iparosodás előtti időkhöz képest. A globális felmelegedés miatt a tengereken és óceánokon is rekordot döntöttek a hőhullámok.

„Megdöbbentő a hőstressz nagyságrendje és mértéke” – magyarázza Melanie McField, a karibi térségben dolgozó tengerkutató rámutatva, hogy részben az eddig a hőstresszt megúszó korallzátonyok is áldozatul estek a tavalyi hőhullámoknak. A szakemberek kiterjedt pusztulást észleltek a Karib-tenger egyes részein, a Vörös-tengeren és az ausztráliai Nagy-korallzátonynál is.

„Lehet, hogy soha nem fogjuk meglátni, hogy a fehéredést okozó hőstressz a globális eseményt kiváltó küszöbérték alá csökken” – mondta Mark Eakin, a Nemzetközi Korallzátony Társaság ügyvezető titkára, az NOAA korallmegfigyelő csoportjának nyugalmazott vezetője. „Olyasmivel állunk szemben, ami teljesen megváltoztatja bolygónk arculatát és óceánjaink életképességét” – figyelmeztet a tudós.

A korallzátonyok védik a partvidéket az eróziótól és a viharoktól, de a turizmusban is fontos szerephez jutnak. A tengerek esőerdejének is nevezik őket élőhelyük biológiai sokfélesége miatt: az összes tengeri faj mintegy 25 százaléka található meg a korallzátonyokon és azok környékén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.