A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok.
A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékleti anomáliái okozzák, mert a túl meleg tengervíz miatt eltűnnek a korallról a színüket adó algák, amelyek a tápanyagot szállítják számukra, és ez a pusztulásukhoz vezet.
A Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) már egy évvel ezelőtt figyelmeztetett a világ negyedik tömeges korallfehéredésére. A szervezetek szerint azóta a jelenség olyan kiterjedté vált, hogy a zátonyterületek 84 százalékát érinti az Indiai-óceántól az Atlanti-óceánon át a Csendes-óceánig.
Korábban 1998-ban, 2010-ben és 2014-2017 között tapasztaltak tömeges korallfehéredést a zátonyokon. A jelenleg zajló tömeges kifehéredés 2023-ban kezdődött, és a végét nem tudják megjósolni a tudósok.
A feljegyzések kezdete óta a tavalyi év volt a legmelegebb és az első olyan év, amikor több mint 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt az iparosodás előtti időkhöz képest. A globális felmelegedés miatt a tengereken és óceánokon is rekordot döntöttek a hőhullámok.
„Megdöbbentő a hőstressz nagyságrendje és mértéke” – magyarázza Melanie McField, a karibi térségben dolgozó tengerkutató rámutatva, hogy részben az eddig a hőstresszt megúszó korallzátonyok is áldozatul estek a tavalyi hőhullámoknak. A szakemberek kiterjedt pusztulást észleltek a Karib-tenger egyes részein, a Vörös-tengeren és az ausztráliai Nagy-korallzátonynál is.
„Lehet, hogy soha nem fogjuk meglátni, hogy a fehéredést okozó hőstressz a globális eseményt kiváltó küszöbérték alá csökken” – mondta Mark Eakin, a Nemzetközi Korallzátony Társaság ügyvezető titkára, az NOAA korallmegfigyelő csoportjának nyugalmazott vezetője. „Olyasmivel állunk szemben, ami teljesen megváltoztatja bolygónk arculatát és óceánjaink életképességét” – figyelmeztet a tudós.
A korallzátonyok védik a partvidéket az eróziótól és a viharoktól, de a turizmusban is fontos szerephez jutnak. A tengerek esőerdejének is nevezik őket élőhelyük biológiai sokfélesége miatt: az összes tengeri faj mintegy 25 százaléka található meg a korallzátonyokon és azok környékén.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
