Beiktatták az új osztrák kormányt
A hárompárti koalícióval megalakult vezetés hivatalba lépésével véget ért az öt hónapja tartó politikai patthelyzet, Christian Stocker, az ÖVP elnöke lesz a miniszterelnök.
A hárompárti koalícióval megalakult vezetés hivatalba lépésével véget ért az öt hónapja tartó politikai patthelyzet, Christian Stocker, az ÖVP elnöke lesz a miniszterelnök.
Ha minden jól megy, március elejére már lehet új kormánya az országnak.
A szélsőjobb Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte a legtöbb szavazatot, de az ÖVP-vel zsákutcába torkolltak a kormányalakítási tárgyalások.
Herbert Kickl Szabadságpártjának nem sikerült megállapodnia a tárcák elosztásáról a Néppárttal.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő bejelentette, hogy hétfőn fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, hogy a kormányalakítás kilátásairól egyeztessen. A konzervatív Osztrák Néppárt közölte, hogy kész koalíciós tárgyalásokra Kickl pártjával.
A szociáldemokraták szerint a Néppárt a dolgozók és a nyugdíjasok kárára akarja betömni a költségvetési hiányt.
Alexander Van der Bellen szerint a néppártiaknak és a szociáldemokratáknak kellene koalícióra lépniük.
Két tárcában is tölthetnek be pozíciót magyar származású politikusok.
Novemberben voltak a választások, de azóta sem sikerült megállapodni a többi párttal, valószínűleg szakértői kormánya lesz az országnak.
Sokkhullámként érte az európai politikai fősodort, hogy a hagyományosan a liberalizmus bástyájának tartott Hollandiában Geert Wilders szélsőjobboldali pártja nyerte a választást. A jobbszél megerősödését ezúttal is a migráció elutasítása és az elitellenesség hozta el. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy végül Wilders alakíthat kormányt.
A lengyel törvények szerint ha a kormányalakításra felkért jelölt bemutatja kormányát, azt az államfő kinevezi, és két héten belül bizalmi szavazást kell tartani. De Morawiecki mögött csak 194 képviselő áll a 460-ból.
Geert Wilders pártja a szavazatok negyedét tudhatja magáénak, nem lesz könnyű megkerülni a migrációellenes politikust.
A Szabadságpárt (PVV) a voksok legkevesebb 25 százalékát szerezte meg az előrehozott parlamenti választásokon Hollandiában.
A köztársasági elnök a távozó Mateusz Morawiecki miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra, annak ellenére, hogy nincs parlamenti többsége. Igaz, ő azt állítja, hogy még lehet.
Bár egyelőre nem ígérkezik túl nagy meglepetés, vélhetően első körben Morawieckit kéri fel kormányalakításra.
Zuzana Caputová szlovák államfő az új kormánytól azt kérte, ápolja a jószomszédi viszonyokat, Robert Fico pedig egyértelmű nemzeti hangú külpolitikát ígért.
Andrzej Duda köztársasági elnök a jelek szerint húzza az időt.
A leendő kormányfő, Chris Luxon volt üzletember 2020-ban lett parlamenti képviselő, majd 2021 novemberében állt a Nemzeti Párt élére.
De ehhez a korábbi miniszterelnöknek meg kell szereznie a szeparatisták támogatását is.
Fico pártja, a Smer a szavazatok 22,9 százalékát szerezte meg a szombati előrehozott választáson.