A stand-upos szerző Az utolsó 450 év című muris sci-fijében olyan szemétzivataros korba vezet, amelyben már nemcsak a mobilunk, hanem a cipőnk is lemerül, a túzok titkos fegyver, szivacstökből van a mosdókesztyű, és ahol Putyin az első elnök, akit a halála után is újraválasztanak.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. A koncesszor óriási feladatot és százmilliós, milliárdos kötbérek rémét veszi a nyakába, cserébe egy egész iparágban élet és halál ura lesz.
A Baromfi Termék Tanács elnökségi tagja, Bárány László az "agresszív környezetvédőket" hibáztatja a tojás és baromfihús drágulása miatt, és azt mondja, hogy az állatbarát módon tartott csirkének az ökológiai lábnyoma is nagyobb lesz.
A szakértők attól tartanak, hogy a pandémiás nyomás enyhülése után kialakult áremelkedés miatt ellenőrizhetetlen eredetű külföldi áru lepi el a polcokat. A koronavírus-járvány persze összességében is megrázta az élelmiszeripart – amihez még hozzátett az energiaárak és az építőipari alapanyagok drágulása.
Elég jól haladnak a teljes elektromobilitás felé.
Az államnak semmilyen problémát nem jelent évente kénnel, füsttel, nehézfémekkel pumpálni a főváros egét, ami aztán az alant kanyargó Dunába, annak élővilágára hullik vissza. Ha a rendszeresen vizek partján horgászó, környezetvédelemben jártas államfő nincs érzékenyítve erre, akkor mégis mire van – teszi fel a kérdést Fliegauf Bence rendező, forgatókönyvíró. Vélemény.
Két éve várjuk már az „etikus” telefon, a Fairphone újabb kiadását. Miután felbukkant a Wi-Fi Szövetség (Wi-Fi Alliance) adatbázisában, az is kiderült, hogy megértve a kor igényeit, a készülék 5G-s lesz.
A BeBot teljes mértékig elektromos, önjáró, de az igazi robotporszívókkal ellentétben távirányítású.
Vízvisszatartó parkokkal, zöldtetőkkel, esőkertekkel, süllyesztett terekkel és csatornaként funkcionáló alagutakkal veszik fel a küzdelmet a metropoliszokban a hirtelen lezúduló csapadékkal.
Évtizedeken át csak hallgattuk a klímaváltozásról szóló beszámolókat, de nem voltak komoly lépések, így mostanra oda jutottunk el, hogy már senki nincs biztonságban – ez az egyik fő megállapítása az ENSZ most közölt, minden eddiginél nagyobb, klímaváltozásról szóló kutatásának. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete, az IPCC hatodik alkalommal készített jelentést erről a témáról, több mint 14 ezer tudományos cikk alapján foglalták össze, hol tartanak a tudományos kutatások most, ennek a megállapításait mutatták be most.
A műanyaghulladék nagyját újra tudják hasznosítani, hajó és szemeteszsák is készül így.
Amikor fűkaszákkal esett neki egy méhlegelőnek a Fidesz ifjúsági tagozata, a Főkert úgy reagált: aki segíteni akar, az inkább jelentkezzen önkéntesnek. Mi így tettünk, és a természet addig homogén zöldje jelentéssel bíró formákká bomlott szét előttünk.
Ausztria eddig nem kapott beleszólást a projektbe, most közösen akarják vizsgálni a magyar óriásberuházás környezeti hatásait.
Legalábbis környezeti szempontból. A meghökkentő szám egy barcelonai kutatás eredménye.
A magas hőmérséklet hatására a fagyott talajban lévő metán olyan mértékben került ki a légkörbe még 2020-ban, hogy Szibéria felett 5 százalékkal megnőtt a koncentrációja.
Nagyszabású célok, rengeteg újrahasznosított eszköz, megújuló energia és minimális nézőszám: a tokiói szervezők szerint az idei olimpia minden eddiginél zöldebb. A kritikusok azonban arra mutattak rá, hogy nagyon nem mindegy, milyen szempontokat nézünk, és ha más indikátorok alapján számoljuk, az elmúlt évtizedek legkevésbé zöld sporteseményei között szerepel a mostani megmérettetés.
Az egyik vezető élelmiszeripari cég egy izraeli startuppal áll össze, hogy laboratóriumban előállított húsokkal rukkolhassanak elő.
Az USA-ban tomboló forróság, a Németországban kialakult villámárvizek és a Magyarországon lezúduló felhőszakadások a klímaváltozás veszélyére figyelmeztetnek. Úgy tűnik, mintha ezt az emberiség felismerné és cselekedne, ám ez csak a látszat.
Európa felel a cápakereskedelem majdnem negyedéért.
„Fit for 55” – ezzel az uniós szóalkotással kell megbarátkoznunk a következő évtizedre. A kifejezés arra utal, hogy az Európai Unió készen áll arra, hogy 2030-ra a károsanyag-kibocsátását – az 1990-es évet alapul véve – 55 százalékkal csökkentse. Ez a középtávú terv annak érdekében, hogy 2050-re elérhetővé váljon a kibocsátássemlegesség.
