A legnagyobb skóciai városban rendezett, hivatalosan hétfőn kezdődött COP26-értekezletre – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak idénre – a szervezők meghívták Hszi Csin-ping kínai elnököt is, és bár a kínai illetékesek nem zárták ki a részvételét, a kínai államfő végül nem jelent meg az értekezlet 120 ország állam- és kormányfőinek részvételével lezajlott első két munkanapján. Beszédét írásos formában küldte el hétfőn, amelyben felszólította az országokat, hogy tartsák magukat vállalásaikhoz, ám újabb ígéreteket nem tett hazája részéről.

A COP26-ülésre hivatalos volt az orosz elnök is, de ő sem jelent meg a rendezvényen. A Downing Street tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin sajnálkozásának kifejezést adva közölte Boris Johnsonnal, a vendéglátó brit miniszterelnökkel, hogy az oroszországi koronavírus-helyzet miatt nem tud személyesen jelen lenni.

Az állam- és kormányfők a COP26-értekezlet első két napjának csúcstalálkozója után távoznak a skóciai nagyvárosból, és az ülés további szakaszában a kormányok által tett vállalások technikai kidolgozása kerül napirendre szakértői szintű egyeztetéseken.

Elutazása előtt, kedden késő este tartott glasgow-i sajtóértekezletén Joe Biden úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök szerint a világ kíváncsi lett volna arra, hogy Kína milyen hozzáadott értékkel gazdagította volna a klímavédelmi értekezletet.

Biden kijelentette: Kína így elesett attól a lehetőségtől, hogy „befolyást gyakoroljon az emberekre világszerte és a COP26-ülésen egyaránt”. „Ugyanezt elmondhatom Oroszországról is” – tette hozzá az amerikai elnök.

Arra a kérdésre, hogy a feszültségek éleződése nyomán nem tart-e egy esetleges fegyveres konfliktustól Kínával, Joe Biden határozott nemmel válaszolt. Kijelentette: alelnökként és elnökként is többórás telefonbeszélgetéseket tartott Hszi Csin-pinggel, és egyértelművé tette számára, hogy a két ország között versengés folyik, amelynek azonban nem kell konfliktussá fajulnia, mert erre nincs ok.

Biden közölte: az Egyesült Államok elvárja Kínától a szabályok betartását, és ezt ő el is mondta a kínai államfőnek. Ahogyan elmondta azt is, hogy a két országnak dolgoznia kell a kiberbiztonsági problémák és egy sor egyéb kérdés megoldásán.

Az amerikai elnök kijelentette ugyanakkor, hogy nem törekszik fizikai konfliktusra és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. Hozzátette: édesapja visszatérő mondása volt, hogy a szándékos konfliktusnál csak az akaratlanul kirobbanó konfrontáció a rosszabb, és ennek jegyében ő biztosítani kívánja a kínai elnökkel ezután tartandó megbeszélésein, hogy a két ország között „ne legyenek félreértések”.

Peking részéről Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője reagált Biden kritikájára. Azt mondta, a szervezők nem biztosították Hszi számára azt a lehetőséget, hogy videókapcsolaton keresztül mondja el beszédét. A kínai elnök a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el hazáját, az azóta rendezett nemzetközi találkozókon jellemzően videókapcsolaton keresztül mondott beszédet.

A szóvivő mindazonáltal azt állította: Kína jelentős erőfeszítéseket tett, és „nagyszerű eredményeket” ért el a klímaváltozás elleni küzdelemben. Példaként említette a karbonsemlegességre irányuló célkitűzéseiket, amelyek alapján 2030-ra tervezik a szén-dioxid-kibocsátás tetőzését, és 2060-ra a karbonsemlegességet.

Elmondása szerint tavaly Kína szén-dioxid-kibocsátása 48,4 százalékkal csökkent 2005-höz képest, vagyis túlteljesítette azt a vállalását, miszerint 40-45 százalékkal visszafogja azt ebben az időszakban. Hozzátette: a szénfelhasználás csökkentése mellett az ország felgyorsította az átállást a zöld- és alacsony szénigényű energiákra.