szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A glasgow-i záróegyezmény-tervezet újdonsága, hogy belekerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, de az erre vonatkozó felszólításból kérés lett, és úgy tűnik, hagynak lehetőséget az alternatív értelmezésre a nagy termelők számára. Az ENSZ-főtitkár szerint lélelgeztetőgépre került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés.

Glasgow-i klímacsúcs
Október utolsó napján elkezdődött a COP26, az ENSZ 26. klímakonferenciája Glasgowban. Nagy várakozások előzték meg a találkozót, miután számos jelentés arra mutatott rá, hogy édeskevés, amit a világ országai eddig tettek a klímaváltozás katasztrofális következményeinek elkerülésére. Vajon most lesz áttörés? Kövesse velünk a COP26 fejleményeit!
Friss cikkek a témában

Enyhítették a kormányok számára előírt kötelezettségekre vonatkozó elvárásokat, de a szegényebb országok megsegítéséről szóló rész határozottabb lett abban a megállapodás-tervezetben, amelyet péntek reggel köröztettek a glasgow-i klímacsúcs utolsó napján.

A dokumentumról a pénteki zárónapon várhatóan késő estig vitáznak majd a résztvevők, hiszen minden küldöttnek bele kell egyeznie a végleges változatba – jelentette a BBC.

A jelenlegi szövegben a “változatlan formában történő szénalapú energiatermelés és a fosszilis energiahordozók nem hatékony támogatásának kivezetésére” szólítanak fel.

Az egyik a korábbi változathoz képest belekerült kifejezés a “változatlan formában” (az angol szövegben unabated), ami arra utal a CNN szerint, hogy azok az államok, amelyek képesek az általuk ily módon kibocsátott szén-dioxid nagy részének légkörből való kivonására és megkötésére, tovább használhatják a szenet. Ez a koncepció ugyanakkor vitatott, miután az erre szolgáló technológia még kifejlesztés alatt áll.

A másik pedig a “nem hatékony”, ami kissé szabadabb értelmezési lehetőségeket ad a megállapodást aláírók számára.

A szöveget nyilvánvalóan a nagy szén-, olaj- és gázkitermelő országok – Szaúd-Arábia, Kína, Oroszország, Ausztrália – nyomására enyhítették, akik igazán annak örültek volna, ha a fosszilis energiahordozókról szóló szövegrészlet nincs is benne a tervezetben. Ennek belefoglalása ugyanakkor komoly lépés, hiszen egyetlen korábbi hasonló dokumentumban sem volt ilyen.

Hasonlóan enyhültek a korábbi tervezethez képest azok a részek, ahol már nem “sürgetik” az államokat, hogy a jövő évi csúcsra ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési tervekkel álljanak elő, hanem csak “kérik” őket.

A szegényebb országok megsegítésére vonatkozó szakaszt ugyanakkor erősebbre szabták: pontosabb határidőket állapít meg, és sürgeti a gazdagabb államokat, hogy legalább kétszerezzék meg az erre szánt pénzügyi forrásokat. A finanszírozási rész sok vitát gerjeszt, hiszen a fejlettebb államok jóval nagyobb mértékben felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, mint a szegényebbek, miközben utóbbiak szenvedik el a klímaváltozással járó legsúlyosabb következményeket. Egy erről szóló, az Economania blog általa idézett októberi elemzés szerint a leggazdagabb 771 millió ember felel az összes kibocsátás 48 százalékáért, míg a szegényebbek 3,8 milliárdja 12 százalékkal járul ehhez hozzá.

A mostani klímacsúcsot kulcsfontosságúnak tartják annak érdekében, hogy a földi átlaghőmérséklet felmelegedése ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, és ez hangsúlyosan is szerepel a tervezetben, felszólítva az üvegházhatású gázok kibocsátásának “gyors, mély és kitartó” csökkentésére.

A kormányok Coachellája, vagy az az utolsó esély a katasztrófa előtt? Indul az ENSZ mindent eldöntő klímacsúcsa

Október 31-én kezdődik az ENSZ klímacsúcsa, az idén Glasgow-ban megrendezett COP26. A kéthetes csúcsra óriási figyelem hárul, mert egyre több jelentés lát napvilágot arról, közel sem elég az, amit eddig vállaltak az országok azért, hogy ne legyenek katasztrofális következményei a klímaváltozásnak. Összegyűjtöttük, mit kell tudnia a COP26-ról.

Ezt azonban, bár mint Antonio Guterres főtitkár pénteken jelezte, korántsem biztos, hogy elérik, és a 1,5 fokos célkitűzés lényegében “lélegeztetőgépre került”. A főtitkár nem látja, hogy a kormányok elég vállalást tettek volna annak érdekében, hogy teljesüljön a fenti cél, és ezzel nincs egyedül.

Egy keddi elemzés alapján, az résztvevők jelenlegi kibocsátáscsökkentési vállalásai esetén, 2050-ig 2,4 Celsius-fokkal fog nőni a Föld átlaghőmérséklete. Klímatudósok egyöntetű véleménye szerint csak akkor leszünk képesek elkerülni a klímavltozás legsúlyosabb következményeit, ha 2050-ig sikerül tartani a 1,5 fokos célt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Ballai Vince Gazdaság

Magyarország kényelmesen hátradől Glasgowban, pedig többre lenne hivatott a klímaharcban

Néhány, Áder János államfő által a hét elején bedobott, jól hangzó aduval már letudta bejelentéseit Magyarország a Glasgow-i klímacsúcson. Többre a COP26 kapcsán nem is igazán számíthatunk, de valójában túl alacsonyra tettük az első (2030-as) lécet a klímaharcban. Így bár előrelépés, hogy törvénybe foglaltuk a 2050-es klímasemlegességet, erőlködés lehet a vége. Botár Alexát a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjét faggattuk arról, mit várhatunk Magyarországtól a klímacsúcson.