A Tisza Párt európai parlamenti képviselője, aki a pandémia idején orvosként dolgozott, egészen mást tapasztalt a kórházakban, mint ahogyan a kormány lefestette a járványkezelést.
Kevés meglepetés, annál több öntömjénezés jellemzi a kormány „dokumentumfilmjét”, amelyet a koronavírus-járványról készítettek. Harmadik hullám említés szintjén sem volt, csak 8 ezer lélegeztetőgépről beszélnek, arról pedig szó sem esik, hogy milyen borzalmas statisztika jött ki a pandémia végére.
Az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA szerint az a legvalószínűbb, hogy egy kínai laboratóriumból jutott ki a Covid-19 világjárványt okozó vírus, így a pandémiát nem egy beteg állatról emberre átvitt fertőzés indította el. A CIA korábban azt ismételgette, nem tudja biztosan megállapítani, honnan indult a világjárvány.
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, a biológiai nem befolyásolja-e a hosszú Covid kialakulásának kockázatát. A válasz egyértelműnek tűnik, és még az is kiderült, mely korcsoport a leginkább veszélyeztetett.
Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is. Miért nem teljesen egyértelmű még ma sem a home office megítélése, hogyan változtak meg az elvárt vezetői és munkavállalói kompetenciák, és mi az a VUCA/BANI-világ, amelyben élünk? Szakértőket kérdeztünk.
Öt éve bukkant fel Vuhanban a koronavírus, amely példátlan pandémiát okozott, átformálta az életmódunkat, de az eredetéről még mindig folyik a politikai töltetű vita, miközben új vírus ijesztget Kínából.
Az eddigi legnagyobb és leghosszabb kutatás azt mutatja, hogy a gyerekek 70 százaléka legfeljebb két év alatt kigyógyul a hosszú Covidból. Harmaduk azonban nem.
A koronavírus-fertőzés hatására olyasmi történik a szervezetben, ami a rákellenes küzdelemben is hasznosítható – és természetesen nem kell hozzá elkapni a Covidot.
Az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető – állapították meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) kutatói a Covid-pandémia eredetkutatása során.
Miközben ismét felfutóban van Magyarországon is a koronavírus, érkezett egy jó hír: úgy tűnik, újabb bevethető kezelést találtak a magyar kutatók a fertőzésre.
A jelek szerint nemcsak a felnőtteknél, a gyerekeknél is nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása azoknál, akik koronavírus-fertőzésen estek át. Kérdés, az állapot mennyire tartós.
A Cambridge-i Egyetem kutatói két szupererős MRI-gépet vetettek be, hogy minden eddiginél pontosabb képet kapjanak a koronavírus-fertőzésen átesett betegek agytörzséről.
Amerikai kutatók MRI-vizsgálat segítségével figyelték meg, milyen változásokon ment át azon serdülő fiúk és lányok agya, akik végigélték a koronavírus-járvány miatti lezárásokat.
Amerikai kutatók szerint a hosszú Covid nemcsak a felnőtteket, de a gyerekeket is ugyanúgy érinti, ezért érdemes alaposabb vizsgálatot végezni, hogy nagyobb hatékonysággal lehessen kezelni őket.
Minden jel szerint a szervezet védelmében fontos szerepet betöltő immunsejteknek, a T-sejteknek is köze lehet ahhoz, hogy valakit még azután is gyötörnek a tünetek, hogy már kigyógyult a Covid-fertőzésből.
Amerikai kutatók összefüggést találtak az Interleukin-1 béta nevű fehérje szintje, valamint a kognitív problémák kialakulása között azok között, akik elkapták a koronavírust. A vizsgálat reményt keltő eredménnyel zárult.