Orbánék filmre vitték a koronavírus-járvány erősen cenzúrázott történetét

Orbán Viktor YouTube-oldalán jelent meg vasárnap este egy exkluzívként beharangozott dokumentumfilm, amelyben a koronavírus-járványról ígértek eddig nem ismert információkat. Ilyeneket alig kaptunk, ezzel szemben megnézhettük a járványkezelés erősen cenzúrázott változatát, ahol a kormánynak kedvező részeket kiemelték, a védekezést vezetőket pedig piedesztálra emelték.

A filmet a pandémia kitörésével indítják, ahol Pintér Sándor belügyminiszter arról beszél, hogy már akkor felállította Orbán Viktor az operatív törzset, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még nem beszélt járványról. Az egyik ritka exkluzív információt éppen a törzsről árulja el maga a miniszterelnök. Azt mondja a működéséről, hogy még az emberek felébredése előtt meg kellett tartaniuk az üléseket, amelyek időpontját így reggel 6-ra tűzték ki. Ezzel a legrosszabbul Müller Cecília tisztifőorvos járt, mert neki fél 4-kor kellett kelnie ahhoz, hogy Dunaújváros melletti lakhelyéről beérjen.

Nyunyóka és Superman

Nem hagyhatták ki a filmből a legendás nyunyókát sem, amelynek a kimosására felszólította Müller a lakosságot az egyik sajtótájékoztatón. Megtudhattuk tőle, hogy azért hangzott ez el, mert úgy érezte, emocionálisan is meg kellett szólítani az embereket, el kellett hinniük azt, hogy a tudományos alapokon nyugvó döntések az érdekeiket, és legfőképpen az egészségüket szolgálják.

Egy másik kevésbé ismert történet, Maruzsa Zoltántól ered. A köznevelésért felelős államtitkár mondta el, miért nem mehettek home office-ba a közigazgatásban dolgozók: „azonnal érkezett rá a frappáns válasz, a miniszterelnök úr részéről, hogy már bocsánat, nem azért választottak meg minket az emberek, hogy biztonságba helyezzük magunkat”. Az már más kérdés, hogy a közigazgatásban nemcsak a kormány dolgozik, de ez felfogható amolyan tételmondatnak is: az egész dokumentumfilmnek az a fő mondanivalója, hogy a kormány jól végezte a dolgát. Sőt ami a legfontosabb, hogy Orbán Viktor a frontvonalból irányított. Elhangzik a kormányfőtől, hogy „ez nem a gyávák klubja, ez a harcosok klubja. Mindegy, hogy vörösiszap, árvíz, járvány, vagy háború, ott kell lenned”, majd jól meg is dicséri magát: „nem volt kérdés, az első pillanattól kezdve, hogy ott leszek. Ez részben alkati kérdés, részben pedig a küldetés és a munka helyes felfogása”.

Orbán feldicsérését az archív felvételekkel is megtolják. Jellemző, amikor kikérdezik egy kórház előtt, hogy van-e bármilyen tünete és a fáradékonysághoz érnek, azt mondja, hogy nincs, erre azt a választ kapja az egészségügyi dolgozótól, hogy „Superman!”

Jellemző a filmre, hogy csak a szépre emlékezik. A járvány első hullámát például részletesen tárgyalja, amikor az ország bezárt és jóval kevesebb halálos áldozat volt, mint a későbbi hullámokban. Míg a másodikról van némi szó, addig a harmadikról említés sincs. A járványban elhunytak száma akkor kerül szóba, amikor Orbán a parlamentben arról beszél, hogy az egymillió főre jutó áldozatok száma (117) Magyarországon kevesebb volt, mint több nyugat-európai országban. Az kimaradt, hogy a járványok lezárultával az összesítéskor nálunk volt az ötödik legrosszabb ez az arány, 49,1 ezer ember halt meg, miközben 9,6 millióan vagyunk. Ez egymillió emberre vetítve 5106 fő. Ennél rosszabb arány csak Peruban, Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában volt.

Nyolcezer lélegeztetőgép kell

A lélegeztetőgép-beszerzésben sem jut el a film a végső darabszámig. Orbán arról beszél, hogy 8 ezer kell, „az már mindenre elég, háborúra is”. Ő kérte a szakembereket, mondják meg, legrosszabb esetben mennyi kell a készülékekből. A végére ebből lett ugye 16 ezer darab, amelyeknek egy részét ráadásul nem is lehet arra használni, amire vették, míg szakember is maximum a felére lenne. Az is kimaradt, hogy mindez 300 milliárd forintba került. Ahogy egy korábbi cikkünkben fogalmaztunk: igaz, a 300 milliárdos beszerzésből visszaszámolható átlagárat még indokolhatta a járvány első szakaszának hisztériája, azt viszont már kevésbé, hogy többségében ismeretlen cégeken keresztül történt a beszerzés, amelyek aztán a jól sikerült biznisz után milliárdos osztalékokat vehettek ki.

A járványkezeléshez szükséges eszközvásárlásnál a járvány egy másik emlékezetes eseménye is előkerült, avagy amikor kirajzottak a portyázók és a fürkészek. A kormányfő szerint olyan tülekedés volt a lélegeztetőgépekért, hogy Kínában és más helyeken a repülőtereken közelharc ment, hogy a szállítmányt melyik gépre pakolják fel. Elmondása szerint ekkor küldte ki a portyázókat, fürkészeket, hogy felkutassák, honnan lehet venni eszközöket. Arról már Szijjártó Péter külügyminiszter beszél a filmen, hogy a piac és a kereskedelem egészen átalakult, nem voltak érvényesek a korábban megszokott sémák. Maga Orbán meg is dicsérte Szijjártót, mert megszerzett mindent, addig ügyeskedett.

Az a „dokumentumfilmből” egyértelműen kiderül, a kormány hogy látja, vagy akarja láttatni a járványkezelést: egyértelműen sikersztori. Érdekes, az ellenzéket csak akkor említik benne, amikor a kínai vakcina ellen tiltakoztak, körülbelül úgy tekintve rájuk, mint egy ilyen kis mellékes, bosszantó epizód.

Végig azt sulykolják, hogy a melót el kellett végezni, és a kormány ezt szerintük meg is tette. Néha Pintér Sándort mutatják, aki olyanokat mond, hogy az emberek bíztak a kormányban és az operatív törzs döntéseiben.

Természetesen a filmben ott van a nemzeti vonal erősítése is. Felcsendül a Nélküled, amikor arról beszél Szijjártó, alap, hogy a határon kívülieket is segíteni kell. Szerencsére Karikó Katalint nem felejtették el, ő lett az Alföld közepéről érkező zseni, aki Nobel-díjasként áll előttünk.

Összefogás kell!

A végén aztán, mint anno a Szomszédokban, mindenki elmondja, hogy mik a tanulságok. Pintér Sándor felteszi a kérdést, mit adtunk a jövőnek, majd meg is válaszolja: sok-sok emberi életet. Utána Müller Cecília beszél arról, mennyire fantasztikus volt az összefogás, mire vagyunk képesek. Utána Orbán mondja be a tutit, majd az unokáinknak lesz mire visszaemlékezni, ha ők kerülnek bajba, milyen volt 2021-ben a szülők, nagyszülők álltak helyt egy nehéz helyzetben.

A legvégén aztán a miniszterelnök Szent Istvántól idéz, a fiához, Imréhez írt intelmeiből: „a görögöket nem lehet római módon, a rómaiakat meg nem lehet görög módon kormányozni”. Ez arra hívja fel szerinte a figyelmet, hogy minden nemzetnek van valamilyen karaktere. „Nem tudsz úgy irányítani egy vírus elleni küzdelmet, vagy bármilyen istencsapása elleni ellenállást, de békeidőben sem lehet úgy irányítani egy országot, ha nem ismered, vagy minimum érzed, pontosan mi a karaktere a saját népednek”. Ez szerinte nem meghatározható matematikailag, de a történelemből a kultúrából kihámozható.

Azt is megállapítja: „Jobban összefogunk bajban, mint békeidőben. Többre vagyunk képesek, mint amit gondolunk és sokkal többre, mint amit mások kinéznek belőlünk. Ha ezt el tudjuk egymásnak jól mondani, az fantasztikus teljesítményben ölt testet”. Szerinte ez a járvány legfontosabb tanulsága.

A HVG360 sorozatot készített a koronavírus-járványról: a magyar Covid egyedi jegyeiről, a középosztály válságáról, a gyerekek mentális állapotáról, a megváltozott munkahelyekről és magáról a vírusról és a jövőről olvashat cikkeket.