Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, a biológiai nem befolyásolja-e a hosszú Covid kialakulásának kockázatát. A válasz egyértelműnek tűnik, és még az is kiderült, mely korcsoport a leginkább veszélyeztetett.
Régóta vizsgálják már a tudósok a hosszú Covidot, vagyis azt az állapotot, ami a fertőzésből felépült emberek egy részénél jelentkezik. Ők hiába gyógyulnak meg, számos tünetük továbbra is megmarad. A kutatók ezért szeretnének minél többet kideríteni arról, hogy mi válthatja ki egyeseknél a hosszú Covidot, másoknál pedig miért nem jelentkezik ez. Ezzel kapcsolatban most több amerikai egyetem tudósaiból álló kutatócsoport ért el egy újabb eredményt.
A JAMA Network Open című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a hosszú Covid kialakulását befolyásolja-e a biológiai nem. A tudósok a vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a nőknél nagyobb az esély a betegség kialakulására. Annak megértése, hogy a betegségek hogyan hatnak különböző módon a nemekre, döntő fontosságú lehet a mögöttes biológiai mechanizmusok azonosításában, valamint rávilágíthat olyan új kutatási területekre, amelyek jobb terápiákhoz vagy akár gyógymódokhoz vezethetnek – írja az IFLScience.
Alig egy évvel ezelőtt, 2024 nyarán az amerikai National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine (NASEM) most egy új meghatározást dolgozott ki azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi is a hosszú Covid definíciója. A szakemberek végül így fogalmazták meg ezt:
A hosszú Covid (Long Covid, LC) egy fertőzéssel összefüggő krónikus állapot, amely a SARS-CoV-2 fertőzés után jelentkezik, és legalább három hónapig folyamatos, visszaeső és remissziós (tünetmentes) vagy progresszív (súlyosbodó) formában jelentkezik, és egy vagy több szervrendszert érint.
A NASEM szerint több mint 200 tünetről tudni, ami a problémához kapcsolódik, ez pedig jól mutatja, milyen összetett dologról van szó, és mennyire nehéz lehet azt kezelni. A legújabb kutatási eredmény ezen a téren segíthet előre lépni egyet.
A szakemberek 12 276 felnőtt egészségügyi adatait vizsgálták meg. Az olyan tényezőket is figyelembe véve, mint például az életkor, a kórházi kezelés vagy az oltási státusz, az adatok azt mutatták, hogy a nőknél 1,31-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki hosszú Covid, mint a férfiaknál. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a nők között a leginkább veszélyeztetett csoportba a 40 és 54 közöttiek tartoznak.
Ezek alapján lehet egy biológiai magyarázat is arra, hogy miért van különbség a két nem között, ez pedig hormonális különbségekre, az eltérő immunfunkciókra és számos más tényezőre is utalhat, amelyeknek közük lehet a hosszú Covidhoz.
Annak megállapításához, hogy pontosan mely tényezők hathatnak az állapot kialakulására, további kutatásokra van szükség, ugyanakkor a nemi különbség a jövőben segíthet a kockázati tényezők pontosabb azonosításában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
