Egy szupererős MRI-berendezés segítségével készítettek a Cambridge-i Egyetem tudósai felvételt az emberi agyról, hogy pontosabb képet kapjanak arról, milyen hatása van a koronavírus-fertőzésnek. Az adatok azt mutatják, hogy a kórokozó károsíthatja az agytörzset, amely a légzéstől a vérnyomásig számos testi funkció létfontosságú vezérlőközpontja.

„Az agytörzsben és a körülötte zajló folyamatok létfontosságúak az életminőség szempontjából, ám a méretük és elhelyezkedésük miatt eddig lehetetlen volt az agytörzs sejtmagjainak gyulladását megvizsgálni” – magyarázta az IFLScience-nek Catarina Rua, a Brain című tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője. Emiatt az agytörzset a legtöbb esetben csak a halál beállta után lehet megvizsgálni.

A koronavírus-járvány kitörésekor elhunyt betegek boncolása során azt találták, hogy a vírus hatással van az agyra és az agytörzsre, ám azt nem lehetett tudni, hogy pontosan mi történik az élő emberek szervezetében. Hiába álltak rendelkezésre a kórházi MRI-gépek, azok nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a vizsgálat eredményes legyen.

A kutatók ezúttal két darab, 7 Tesla mágneses erőséggel működő gépet vetettek be a siker érdekében. (A kórházakban lévő eszközök általában 1,5, de maximum 3 Tesla értékkel bírnak.) A hagyományosnál jóval jobb felbontást adó eszközöknek köszönhetően a kutatók az agytörzs több részében is gyulladásos folyamatokat figyelhettek meg.

University of Cambridge

A szakemberek összesen 31 beteget vontak be a vizsgálatba. Ők akkor kerültek koronavírus-fertőzéssel kórházba, amikor még nem volt a betegség ellen védőoltás. Mint sokan mások, ők is elhúzódó tünetekről – légszomjról, fáradtságról és mellkasi fájdalomról – számoltak be.

Átlagosan 6,5 hónappal azután, hogy elhagyhatták a kórházat, az MRI-vizsgálat gyulladást mutatott ki a nyúltvelőn (medulla oblongata) a hídon (pons) és a középagyban (mesencephalon). Mindhárom a légzés szempontjából kulcsfontosságú része az agytörzsnek.

Rua szerint mindez arra utal, hogy a hosszú Covidtól szenvedők agytörzse gyulladásos állapotban lehet. A szakember szerint ez felülírja a nembéli és az életkorbeli különbségeket, és sokkal nagyobb mértékben van jelen azoknál, akik súlyos fertőzésen mentek keresztül.

Professor James Rowe, a tanulmány társszerzője szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a mentális egészség szorosan összefügg az agy egészségével, márpedig az erősebb immunválaszt adók esetében magasabb a depresszió és a szorongás előfordulásának aránya. „A koronavírus-fertőzés által az agytörzsben bekövetkező változások a mentális egészség romlásához is vezethetnek a fizikai és a mentális egészség szoros kapcsolata miatt” – emelte ki a szakember.

A kutatók hangsúlyozzák: bár a vizsgálatot egy kis létszámú csoporton végezték el, összességében megmutatja, hogy mi lehet a hosszú távú tünetek egyik fő oka, ez pedig hatékonyabb kezelésekhez vezethet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.