Részleges tűzszünettel, de a béke reménye nélkül lép át 2025-be a közel-keleti háború
Izrael minden fronton meggyengítette ellenségeit, de a Hamász terrortámadására válaszul indított gázai háborúja sok bírálatot vált ki a világban.
#Közel-Kelet
Libanonban értettem meg, hogyan durvulhatott be ennyire a Közel-Kelet - Földes András videója
Hogy történhetett, hogy Izrael Libanont bombázta, de Szíriában dőlt meg a rezsim? A legfeszültebb időszakban utaztam az ostromlott országba, ahol közelről láttam a Hezbollah elleni háborút. Miért támogatja a libanoniak egy része Izraelt? Hogyan ejtette túszul a Hezbollah egész Libanont? Hogy lehet kilőni egyetlen emeletet egy toronyházból? Szellemvárosokban forgattam, ahol nem csak a bombázásoktól, de a lincselésre kész lakóktól is tartani kellett. Nézze meg Földes András teljes riportfilmjét.
A nyugati demokrácia válságának egyik oka a nem eléggé szabályozott digitális média, írja a The Guardian
Eldurvul a közbeszéd, összeomlik a közmegegyezés, veszélybe kerül a demokrácia amennyiben nem szabályozzák a jelenleginél jobban a digitális médiát, írja a Guardian szerkesztőségi cikke. Grúzia autoriter irányba sodródik, ám a nyugat nem tesz eleget, hogy ne így legyen, írja a Foreign Affairs. Az elnyomás hosszú lidércnyomása várhat a megszállt ukrán területekre, fogalmaz cikkében a Financial Times. A lap egy másik cikke szerint jelentősen átalakultak az erőviszonyok a Közel-Keleten, Irán évtizedek óta nem tűnt ennyire sebezhetőnek. Két neves amerikai jogász szerint a Kongresszus meg tudná akadályozni, hogy Donald Trump hivatalba léphessen. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Forrongó Közel-Kelet: a forgatás, amelynek bombázás vetett véget – Földes András riportfilmje Libanonból
A Szíriát is felforgató események kulcsa volt a Hezbollah meggyengülése. Videónk a helyszínen mutatja meg, hogy néz ki földközelből a terrorszervezet elleni háború. Miért lettek egymás ellenségei a libanoni polgárok? Miért akarták meglincselni az újságírót? Miért lövik a keresztény negyedeket? Vad fordulatot vett küldetésem, ahogy az izraeli határhoz közeledtem, de több kérdésemre választ kaptam.
Moszkvának most azoknak kell keresnie a kegyeit, akiket pár napja még terroristának tartott
Komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el az orosz államfő azzal, hogy az általa támogatott Bassár el-Aszad volt szíriai diktátornak menekülnie kellett a hazájából, miután Damaszkuszt bevették a lázadó erők. Ha ez nem lenne elég, lehetséges, hogy az egész közel-keleti és afrikai politikájukat újra kell gondolnia a Kremlnek, és búcsút mondhat Oroszország két szíriai bázisának is.
„Győzelmünk minden szíriai számára győzelem” – beszédet tartott a felkelők egykor az Iszlám Államot szolgáló vezére
A forradalom egyik legnagyobb kérdése, hogy Abu Mohamed al-Dzsolani vajon mennyit volt képes elengedni korábbi radikalizmusából.
Kevesebb mint két hét alatt megdöntötték a Közel-Kelet egyik legbrutálisabb diktatúráját – mi jöhet ezután?
Basar Asszad volt elnök a jelek szerint végleg feladta, és vannak arra utaló jelek, hogy a lázadók vezetője, Abu Mohamed al-Dzsolani békés átmenetre törekszik. Az eredményes villámháború alapjaiban rajzolhatja át a Közel-Keletet. Az iszlamista lázadók győzelme nem jelenti a feldarabolt Szíria egységét, de óriási csapást mért az orosz érdekekre, Iránra és a libanoni Hezbollahra.
Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
Die Presse: Európa 1945 óta nem volt ennyire súlyos helyzetben
A Die Presse szerint Európának okulnia kell a korábbi hibákból és saját kudarcaiért nem tolhatja át a felelősséget másokra. A közel-keleti tűzszünetről ír a Washington Post, a Wall Street Journal és a Guardian. Nehéz helyzetbe került a magyar és a szlovák kormány, miután az Egyesült Államok szankciók alá vonta a Gazprombankot. Trump visszatérése után Európának a zsebébe kell nyúlnia biztonsága érdekében, írja a Time magazin.
Az EU külügyi főképviselőjének nincsenek szavai a közel-keleti helyzetre
Josep Borell szerint az uniós tagállamok túlságosan megosztottak, és lassan jutottak dűlőre a háborús konfliktusokkal kapcsolatos kérdésekben.
Szovjet atomfenyegetés, kemény amerikai fellépés – a válság, amely megalapozta a mai geopolitikai felállást a Közel-Keleten
Tanulságos változásokat hozott a világpolitikában az 1956-os szuezi háború, amely az izraeli–brit–francia erők sikere ellenére Egyiptom politikai győzelmét hozta. A Közel-Keleten a britek helyét az USA vette át.
Washington Post-vélemény: Trumpot a béketeremtésben támogatni érdemes, ám katasztrófa volna, ha diktátumot erőltetne Ukrajnára
A Washington Post szerint Trump győzelme bebetonozza az illiberális Nyugat diadalát. Timothy Garton Ash rettenetes hírnek nevezi Ukrajna szempontjából Donald Trump győzelmét. A Guardian vezércikke azt írja, fel kell gyorsítani az Ukrajnának szánt amerikai támogatás folyósítását. Várhelyi Olivér, Orbán embere pótvizsgára kényszerül a biztosi meghallgatáson, számol be róla a Süddeutsche Zeitung. A Szuverenitásvédelmi Hivatalról ír a Der Standardban Takácsy Dorka, a Német Marshall-alapítvány ösztöndíjasa. Friss nemzetközi sajtó a hvg360-on.
Irán és Izrael: mi lesz az olajárral, ha jön a totális háború?
Rövid távon a közel-keleti események rángatják a kőolaj árát, de hosszabb távon csökkenő keresletet jósolnak, miközben a kínálat bővül. Vajon meddig mehet fel a nyersolaj jegyzése, ha az izraeli–iráni szembenállás teljes háborúvá fajul, vagy akár „csak” megakad a szállítás a Perzsa-öbölben?
Financial Times: A Nyugat bajba kerülhet, ha alábecsüli a fenyegetést, amit Észak-Korea jelent
Rendkívül veszélyes fordulatot jelez Phenjan és a világ viszonyában, hogy Észak-Korea szerepet vállal az ukrajnai háborúban, írja Gideon Rachman, a Financial Times elemzője. Orbán Viktor és az amerikai republikánusok kapcsolatáról ír a Le Figaro. A közel-keleti helyzettel foglalkozik a Wall Street Journal, a Washington Post és a Guardian. Cas Mudde bevallja, fogalma sincs, ki nyeri nem egészen egy hét múlva az amerikai választást. Szép, új világ felé araszol öt Oroszországgal határos közép-ázsiai ország, írja a Financial Times. Számos lap, a többi közt a Die Welt elemzi a grúziai választás utáni helyzetet és Orbán Viktor tbiliszi útját. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Financial Times: A Mol ügyvezetője szerint a Nyugat képmutató – "átcsomagolva" vásárol orosz energiahordozókat
Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója védelmébe vette, hogy Magyarország továbbra is vásárol Oroszországtól olajat és földgázt. A grúziai választások eredményével foglalkozik a Bloomberg, a Die Welt és a FAZ. A Washington Postban közölt cikkében Max Boot megkongatja a vészharangot, szerinte az Irán ellen intézett izraeli támadás után háború fenyeget a Közel-Keleten. A Guardian vezércikke Kamala Harris mellett kampányol. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Bloomberg-elemzés: Orbán kétségbeesetten tornászná fel a gazdaságot, a forint látja majd kárát
Új kérővel tárgyal a Talgo vagongyár, miután kikosarazta a Ganz-Mávagot, írja a Financial Times. Egyértelműen Kamala Harris mellett teszi le a garast Joseph Stiglitz közgazdász a Project Syndicate számára írt cikkében. Max Boot elemző szerint ha Donald Trumpot választják meg elnöknek, a világ visszatérhet az 1930-as évekhez. A Jahja Szinvár Hamász-vezér halála utáni helyzetet elemzi a Die Zeit. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nemzetközi lapszemle: Az amerikai választás előtti helyzet olyan, mintha pénzfeldobás döntené el, merre haladjon az emberiség
A jelenlegi állás szerint néhány tízezer vokson múlik az amerikai elnökválasztás kimenetele, írja a Der Standard. A Guardian szemleírója szerint Netanjahunak most lehetősége volna lezárni a háborút és hazavinni a túszokat. A Világbanknak és a Valutaalapnak igazodnia kell a világban végbement változásokhoz, írja a Financial Times. Gazdasági katasztrófát eredményezett Kínában az egy gyerek-politika, állapítja meg a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nemzetközi lapszemle: Megkerüli az EU Orbánék Ukrajna ügyében tanúsított ellenállását?
A mai uniós csúcson megpróbálják rávenni Orbán Viktort, hogy ne akadályozza Ukrajna megsegítését, de van más terv is, írja az EUobserver. Elismerően nyilatkozott Orbán Viktorról Edi Rama albán elnök. Az európai menekültpolitikával foglalkozik a Die Zeit, a Neue Zürcher Zeitung és a Le Figaro. Teljesen elhibázott Biden Közel-Kelet-politikája, írja a The Wall Street Journal. Az amerikai elnökválasztás közeledtével búskomorság telepszik Ukrajnára, állítja a The Washington Post.
Thomas Friedman: Amerikának az asztalra kell csapnia, hogy ne háborúzzon Izrael és Irán, mert annak csak vesztesei lennének
A New York Times háromszoros Pulitzer-díjas Közel-Kelet-szakértője a jelenlegi helyzetből csakis úgy lehet megtalálni a kiutat, ha az amerikai diplomácia kreatív, ugyanakkor határozott eszközöket alkalmaz.
2023. október 7-e óta erősödött a zsidóellenesség – a Hamász-támadás óta eltelt egy évet elemzi a világsajtó
Többek között a Neue Zürcher Zeitung, az Independent, a The Daily Telegraph, a Financial Times és a Bloomberg is értékeli a közel-keleti helyzetet. Az olasz miniszterelnök az utolsó pillanatban váratlanul visszalépett egy rágalmazási pertől, írja a The Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.